Elékötve: Spangár András: Magyar Kronika... Kinek-is Három első Fő Részeit... elsőben irta néhai Nemzetes Pettő Gergely... A' Három utólsó Fő Részeivel... De leg-főképpen a' Magyarok Bibliotekajával... azon Kronikát terjesztette, szaporitotta, és a' Magyarok tanúságára ki-bocsátotta ---. Kassán, 1738. Academiai bötűkkel. (2)+322 [recte 311]p. Elékötve: Spangár András: A' Magyar Kronikanak a' mellyet Elsőben meg-irt, s kibocsátott nemzetes Petthő Gergely 373. esztendőtűl fogva 1626. esztendeig [...] Azon Historiát continuálván ujonnan ki nyomtattatta, és szüntelen történt dolgokkal szaporitatta Groff Kálnoki Samuel [...] Tovább való Terjesztése avagy Negyedik, Ötödik, és Hatodik Resze. Foglalván magában száz és hat esztendőt 1627. esztendőtűl fogva 1732. esztendeig. Iratott, és szép Toldalékokkal szaporittatott. --- jesuvita által. Cassan, 1734. Academiai betőkkel. (2)+169+(5)p. Pethő krónikája először 1660-ban látott napvilágot. A következő század folyamán különböző formában több alkalommal is kiadták. Először Kálnoki Sámuel bővítette az 1626 és1629 közötti időszak leírásával (RMK I 1645). A neves jezsuita történetíró, Spangár András fedezte fel újra a művet és folytatását is megírta 1732-ig. Művelődéstörténeti jelentőségét a kolligátum második darabja adja, amelyben Spangár kiegészítéseket közöl a Pethő által tárgyalt időszakhoz. Itt jelent meg először magyar nyelven Szent István király Intelmei, a szerző fordításában. Könyvtörténeti szempontból pedig a "Magyarok Bibliotekája" kiemelendő. Ebben Spangár Czvittinger Dávid latin nyelven napvilágot látott munkáját ültette át magyarra, felhasználva Szentiványi Márton írói lajstromát is. A mű rendkívüli népszerűségét jelzi, hogy számos kiadást ért meg a XVIII. század folyamán.