Híres németországi személyeket, császárokat, királyokat, nemeseket, tudósokat összegyűjtő életrajzi gyűjtemény, a kora újkori történetírás legjelentősebb ilyen jellegű munkája. Becsességét növeli, hogy minden egyes életrajzhoz portré járul, az egyes kötetek címlapjainak hátán a szerző nagyméretű képe látható. Összesen mintegy 1500 fametszet díszíti a nyomtatványt. Az első kötet Nagy Károly, a második I. Miksa, az utolsó II. Miksa német-római császár idejéig élt személyeket tárgyalja. Pantaleon főként ókori és kortárs humanista szerzőkre támaszkodott. A munka latinul csupán ebben az egyetlen kiadásban jelent meg, de 1567-ben németül is napvilágot látott. Heinrich Pantaleon (1522-1595) bázeli humanista tudós, orvos, az egyetemen a dialektika, fizika, történelem és teológia professzora volt, II. Miksától a poeta lauretaus címet is megkapta.