A szokásos zöld tintával írt rímeket, valamiféle játékos ujjgyakorlatokként vethette papírra a költő. Feltehetően eleve nem a megjelentetés szándékával íródtak, így nem meglepő, hogy nyomtatásban nem láttak napvilágot, a kutatók előtt is teljesen ismeretlenek maradtak. Irodalomtörténeti jelentőségük miatt a teljes szöveget közöljük. Néhány tintás kihúzás és javítás található a versekben, ezeket jelöltük. Nehezen olvasható az írás, ezért több helyen bizonytalan az azonosítás, ezeknél a szavaknál szögletes zárójelben kérdőjeleket tettünk: "Inség üzöttje… reggelfekvő, éjjelkelő, Űzött, szegény, pénzért fúló [?] Magányosabb, mint remete -- (kínos [?] mérgekkel [?] élt, Dagadtra [?] írta a kezét.) A temetőben (mint ti) föld leszek. Az élet nem oly nagy dolog, Szeressetek, szeressetek. Együgyű dal az én dalom, Együgyű egy végrendelet Nem volt barátom, férfi nem, Csak nők szerettek engemet -- /Könyörgő ének, koldúsdal, Végrendelet?/ A teste [javítás] él, a lelke fél Fél… fél… -- -- Nyitott szemembe értelem! Hangok [kihúzva] (Látták, amit gondolok!) (Egyhangú dal, mely visszatér!) Dal a sötét időkön át Nem volt barátom egy sem volt, Ki szeretett, utód szeressen [?] … kire … hagynám mindenem Kik olvassátok egykoron Távolban élő emberek Gondoljátok rám ki nem vagyok Szeressetek, szeressetek!" 1 beírt oldal. Keltezés nélkül.