Gazdagon aranyozott, illuminált, művészi oszmán kalligráfiájú, arab nyelvű Korán. Feltehetően a XVII. század végén -- XVIII. század elején, a török fővárosban láthatott napvilágot. Naszkhi írással, fekete tintával készült, melyet fekete vonalak által határolt arany keret övez. A 7-7 soros címlap-párt aranyozott és festett, virágdíszes (indák és virágfejek) és geometrikus motívumokból álló bordűr övezi. Minden további levél 13 sor szöveget tartalmaz. Az egyes verseket arany rozetták választják el egymástól, a szúra-fejezetek címeit pedig különböző színű mezőkbe festett arany alapú kartusokban, fehér tintával emelték ki. A szövegtükrön kívül helyenként aranyozott és festett rozetták helyeztek el lapszéli jelölésként. A kalligráfia: Az iszlám világban a kalligráfia sokkal több, mint puszta kézírás, spirituális szerepet tölt be. A vallási érzület kifejezési eszköze, olvasása együtt emeli az ég felé a szemet és a lelket, az elmélyülést szolgálva. Az írásnak a muszlim kultúrkörben nemcsak közlésbeli, hanem díszítő szerepe is volt. A mohamedanizmus ugyanis tiltja az ember- és állatábrázolást, ezért a kalligrafikus írással pótolták az illusztrálás ebbéli fogyatékosságait Kötés: Gazdagon aranyozott, vasalt (fényezett), jellegzetes iszlám, füles záródású kecskebőr-kötésben. A táblán látható, bélyegzővel készített, aranyozott, süllyesztett, mandorla formájú közép- és sarokdíszek az úgynevezett shaz motívumok stílusjegyeit hordozzák, melyek indák és virágok (lótusz és bazsarózsa) gazdag szövevényéből épülnek fel. A bőr borítású előzékeket aranyozott léniák keretezik. Eredeti, restaurált bőrtokban. Pirossal szegett, zöld színű selyem könyvjelzővel. Analógiája a híres amerikai Freer-Sackler gyűjteményben található (S 1986.478.) Proveniencia: A kötet több nemzedéken keresztül magyar magángyűjteményben volt. Ez azért teszi különösen jelentőssé, mert hazai közgyűjteményben nagyon kevés hasonló kvalitású darab található.