Buda és Pest látképe, előtérben az épülő rákosi függővasúttal. Színezett akvatinta. Hofbauer János képe nyomán Eduard Gurk készítette Bécsben, 1828-ban. Hofbauer rajza nem hétköznapi látkép, valódi művészi érzékről tanúskodik. Czifka Péterné tanulmányában így méltatja: "Az összbenyomás kellemes és vonzó. A táj jellegéből adódóan a kép határozottan tagolódik elő-, közép- és háttérre, amit Hofbauer igen ügyesen kapcsol összetartozó egységgé az előtérben felmagasodó fák segítségével. Kellemes a tágas, levegős égboltnak a tájhoz mért aránya is. Perspektíva szempontjából kifogástalan. Bármilyen aprólékosan részletezi is a távoli városképet, az nem válik tolakodóvá, hanem valóban hátterül szolgál, az előtér műszaki hitelességű közlendőjéhez. Staffázs alakjai jól alkalmazkodnak a tájhoz és változatosak: polgárok, parasztok, katonák, kocsisok, lovasok, valamennyien eleven, szórakoztató mozdulatokkal. Anatómiai szempontból ugyan nem kifogástalanok, a legtöbb bizonytalanság a fej és a törzs összekapcsolása körül tapasztalható, olykor szinte nincs is nyakuk, ám bizonyos jártasságot itt is tapasztalhatunk. A színezett példányok csiszolt színérzékről tesznek tanúságot." (Tanulmányok Bp. múltjából. 9.) Érdekes a lap témája is: az ún. rákosi függővasút ötlete egy Bodmer nevű osztrák vállalkozótól származik, angol minta alapján. A lóvontatású, faszerkezetű pálya Pestet szándékozott összekötni Kőbányával. Eredetileg kőszállításra szánták, de utasokat is vitt. Részvénytársaság üzemeltette, tagjai között volt gróf Széchenyi István is. Az 1827-ben indult vállalkozás hamar csődbe ment, mire a lap megjelent, már el is bontották az egészet. A kép alatti címsor közepén a festő "A' Nemes Magyar Nemzetnek" szóló ajánlása olvasható, a szöveget két angyal által tartott, koronás címer osztja ketté. Nagyméretű, igen dekoratív lap, egyike a főváros legszebb ábrázolásainak. Paszpartuban. Méretei: kép 465 x 715 mm; 520 x 785 mm; lap 595 x 860 mm.