Szatmár város perceptora, Békéssi József és a Géresen birtokos Békéssi János Szatmár vármegyében kívánták elismertetni őseik által, Rákóczy Györgytől, 1650. április 5-én, eredetileg bihari lakosként szerzett nemességüket. A gyűjtemény tartalmazza kettőjük Bihar vármegyéhez intézett kérelmét ennek bizonyítására (Nagyvárad, 1824. VII. 5.), eredeti címeres levelük magyar nyelvű szövegét, valamint a családfát a nemesség kihirdetésétől kezdve. Ezen kívül Józsefnek korábban Bihar megyéhez írott kérvényét, hogy a levéltárból adjanak ki minden, erre az ügyre vonatkozó dokumentumot (Szatmár, 1820. III. 8.), és Szatmár megye főszolgabírójának jelentését arról, hogy József kérte a megyei "nemesi conscriptióba" ő és fia nevét beiktatni, és ezért "bizonyító leveleit" bemutatta (Nagykároly, 1823. XII. 13). Illetve Jánosnak Közép-Szolnok vármegyéhez intézett beadványát (ahová egy ideig Géres tartozott), hogy igazolja, ott "nemesi usus"-ban élt (1830., hónap és nap nélkül). Bizonyítékként csatolták továbbá egy 1812-ben, Géresen folytatott perével kapcsolatos iratokat, amely azért zajlott, mert Csaba Istvánné "szent Mihály nap olta majd mindennap szüntelen dámázta és kurvázta" lányait. 7 irat, összesen 12 levél, 18 beírt oldal. Kelt. 1812--1830.