A magyar nyelv védelmében született röpirat a magyar felvilágosodás egyik fontos darabja. 1789-ben, amikor II. József germanizáló törekvései a nyelv ügyét az érdeklődés középpontjába emelték, a Hadi és más nevezetes történetek című bécsi magyar újság szerkesztői, Görög és Kerekes pályázatot hirdettek a magyar és latin nyelv szükséges voltáról szóló értekezésre. Egyik pályázó a latin nyelv uralmának helyreállítását sürgette. Erre a névtelen pályamunkára felelt Báróczi e párbeszédes formában megírt művével. Az előzéklapon álló szöveg szerint a példányt a szerző ajándékozta Vattay Györgynek, aki a Szent Korona Bécsből Pozsonyba szállításakor Nógrád megye nemesi bandériumában hadnagyként szerepelt.