A magyar felvilágosodás egyik legjelentősebb folyóirata. Kazinczy 1788-ban Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt indította el Kassán az első önálló magyar nyelvű folyóiratot, a Magyar Museumot. Kazinczy -- miután Batsányi átírta az általa tervezett előszót -- kivált a szerkesztőségből, és önálló lapot indított. Címéül saját szabadkőműves nevét választotta, ezzel is hangsúlyozva, hogy célja a felvilágosodás nyelvi és világnézeti programjának képviselete. Eredetileg havonként kívánta megjelentetni, de végül összesen 8 száma látott napvilágot. Noha a cikkek jelentős részét maga Kazinczy írta, a közreműködők közt megtaláljuk Aranka György, Pálóczi Horváth Ádám, Virág Benedek, Verseghy Ferenc, Ányos Pál és Dayka Gábor nevét is. A második kötet hangvétele a cenzúra és a politikai helyzet változása miatt visszafogottabbá vált. A Helytartótanács nem engedélyezte postai terjesztését, ezért számonként árusították. Az első szám valójában már 1789 decemberében megjelent, az utolsó pedig csak 1792 első felében látott napvilágot. Az egyes számokhoz készült, borítószerű, kék papírra nyomtatott levelek közül négy (rajtuk tartalomjegyzékkel és tudósításokkal) az első kötet végébe kötve.