A Csodálkozol barátném… című verset Radnóti 1941. május 20-án keltezte, ezen a kéziraton azonban keltezés nem szerepel. Az aláírás -- más verskéziratokétól eltérően -- "Miklós" (és nem "Radnóti Miklós"). A magában álló keresztnév kétségtelenül intimitást jelez. A kézirat megegyezik a kanonikus változattal, egyedül a 12. sor 2. szavában van eltérés: a kéziratban "űlnek" szerepel, hosszú "ű"-vel. Radnóti monográfusai közül Marianna D. Birnbaum már 1983-ban, majd Ozsváth Zsuzsanna is 2000-ben megjelent könyvében a Csodálkozol barátném…-at a Beck Judit versek közé sorolta. A költő özvegye, Gyarmati Fanni úgy vélte, hogy a vers Bálint György feleségéhez, Csillag Verához szól, meg is indokolta, miért. Mivel Radnóti költői gyakorlatában ifjúkorában már előfordult, hogy ugyanazt a szerelmes verset két, máshoz (Gyarmati Fannihoz és Klementine Tschiedelhez) szóló ciklusban is felhasználta, a kérdés, hogy ki a vers címzettje, teljes bizonyossággal eldönthetetlen. A szerelmes versek mint műalkotások egyébként is az érzést fogalmazzák meg a maga komplexitásában. Természetesen életrajzilag és irodalomtörténetileg jelentősége van, hogy egy-egy vers címzettje azonosítható-e. Az a tény, hogy a vers kézirata "Miklós" aláírással Beck Judit hagyatékában fennmaradt, egyértelműen bizonyítja, hogy szerelmes versként átadta neki. (Ferencz Győző szíves közlése nyomán) 1 beírt oldal.