Balogh Györgyöt beiktatja a Kraszna vármegyei Bagoson (ma Szilágybagos) levő két házba, valamint egy szőlő- és egyéb birtokokba is. 1572-ben, II. Zsigmond Ágost lengyel király halálával kihalt a Jagelló-dinasztia. Lengyelország szabad királyválasztó ország lett, és 1573-ban a francia király öccsét, Valois Henriket választották meg királyuknak. Ő azonban bátyja, IX. Károly halála után elfoglalta a francia trónt, és elhagyta Lengyelországot. Báthori István erdélyi fejedelem (Miksa császárt és Iván cárt megelőzve) elsőként fogadta el a lengyel rendek feltételeit, majd feleségül vette a nála tíz évvel idősebb Jagelló Annát, II. Zsigmond Ágost király húgát. 1576-ban Krakkóban lengyel királlyá koronázták az előző évben megválasztott Báthori Istvánt. Az új uralkodó nem mondott le erdélyi fejedelemségéről sem, előbb testvére Kristóf, majd annak fia, Zsigmond kormányozta a fejedelemséget vajdaként. A viszonylag még önállóan működő Báthori Kristóf halála után a még csak kilenc éves Báthori Zsigmond lett a vajda, és kiskorúsága idejére háromtagú tanácsot hoztak létre. Azonban szinte minden hatalom a Krakkóban működő erdélyi kancelláriához került, innen küldték az utasításokat Erdélybe. Ezt a kancelláriát vezette a felvidéki születésű, Padovában tanult Berzeviczy Márton. Papíroklevél, 1 beírt oldal. Papírfelzetes viaszpecséttel. Kelt: Varsó, 1582. XI. 10. Vászonra vonva, az alján -- a szöveget nem érintő -- sérüléssel. Védett kulturális tárgy.