A kis kötet jelentőségét az adja, hogy Otrokocsi Fóris Ferenc tulajdonában volt, aki a címlapon olvasható tulajdonosi bejegyzés mellett hosszabb jegyzetekkel is ellátta. A protestáns gályarab prédikátorból katolikussá lett, kalandos életű Otrokocsi nagyszombati könyvtárának kötetei halála után szétszóródtak. Több közgyűjteményben is találhatók innen származó darabok (a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött példányokról Knapp Éva számolt be: MKsz 2013. 99-105. old.) A ma ismert kötetek a XVI. és XVII. század közepe közötti időszakból származnak, főként német nyelvterületen készültek, és a reformáció gondolatköréhez, lelkiségéhez köthetőek. Otrokocsi életútjának ismeretében a legvalószínűbben e darabot is a gályarabságból történt szabadulását követően szerezhette be, 1677-1679 között Svájcban, Németalföldön vagy Angliában, esetleg későbbi külföldi útján (1690-1693) vásárolta. Otrokocsi láthatóan használta is a kötetet, ugyanis az elején lapszámokkal egészítette ki az egyes fejezetek tartalmi összefoglalóit, a végére pedig teljes lapos, szintén lapszámokkal ellátott tartalmi kivonatot jegyzett be. Később újabb neves possessora volt a kötetnek, Magyary-Kossa Sámuel személyében.