Wesselényi Kossuthhoz írott levelei nagyobbrészt az 1841 utáni időszakból maradtak fenn, mivel -- az ekkorra már csaknem megvakult báró -- ettől kezdve szinte minden levelét leíratta levélmásolati könyveibe. Ismeretségük korábbi időszakából, az 1833-1837 közötti periódusból csupán néhány levél ismert, így Wesselényinek egy 1836. december 1-jén Kossuthhoz írott levele. (B Wesselényi Miklós hűtlenségi bűnpere. S. a. r. Jakab Elek. Kolozsvár, 1876. II. k. 43. o. V. ö. Molnár András: Deák Ferenc reformkori leveleiből (1832-1848). In: A források bűvöletében. Ünnepi tanulmányok Katona Tamás 75. születésnapjára Szerk. Hermann Róbert és Zakar Péter. Belvedere. Szeged, 2007. 309. o.) Wesselényi 1836-ban több alkalommal is járt Deák Ferencnél Kehidán. A báró 1836. május 23-án Pestről indult el, hogy Észak-Olaszországban egy kisebb körutat tegyen. Útközben Sümegen meglátogatta Kisfaludy Sándort, majd továbbment Kehidára ahol Deákkal találkozott. Deákkal továbbmentek Pusztaszentlászlóra, Oszterhuber Józsefhez, Deák sógorához. Innen Wesselényi május 29-én indult tovább Csáktornyára. Visszaútján július 23-án ismét meglátogatta Deákot Kehidán. Innen 25-én együtt mentek tovább Edericsre, majd Balatonfüredre. Wesselényi augusztus 3-án utazott tovább Budára, ahová augusztus 4-én érkezett meg. (Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Bp., 1905. I. kötet, 289-326. o.; Deák 1836. július 30-i levele Kossuth Lajoshoz, közli Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek. I. 1825-1849. S. a. r. Molnár András. Millenniumi Magyar Történelem. Politikai Gondolkodók. Bp., 2001. 173-175. o.) Jelen levelében Wesselényi utal arra, hogy Deák és társai a hét végén indulnak Bécsbe, s hogy ő maga Pozsonyba utazik, ahol december végéig szándékozik maradni. Deák és társai 1836. november 11-12-én jártak Bécsben a kancelláriánál Zala megyének az 1836. évi országgyűlést követően letartóztatott országgyűlési ifjak ügyében az uralkodóhoz intézett feliratával. (Ld. erre Deák 1836. december 31-én elkezdett, de csak 1837. január 25-én befejezett levelét Kossuth Lajoshoz, közli Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek. I. 1825-1849. S. a. r. Molnár András. Millenniumi Magyar Történelem. Politikai Gondolkodók. Bp., 2001. 179-189. o.) A levél további érdekessége, hogy hozzásegíthet egy keltezetlen -- a korábbi szakirodalomban 1835. márciusára datált -- Kossuth-levél dátumának megállapításához. Wesselényi ugyanis azt kérte Kossuthtól, hogy tudassa vele azon megyék neveit, amelyek az 1832-1836. évi országgyűlés alatt, majd azt követően a szólásszabadság ügyét pártolták. Kossuth említett levelében így ír: "Megforgattam tegnap tudósításimat [ti. az általa kiadott Országgyűlési Tudósításokat], hogy azokra, miknek kiírását parancsolni méltóztatott, reá akadjak, -- de illy roppant tömegben nehéz dolog egyes rövid nyilatkozásokat megtalálni; azonban amiket leltem, azokat kiírva ide mellékelni szerencsés vagyok. Nem felelnek meg ugyan emlékezetemnek, annál kevésbé óhajtásomnak; de hiszem, hogy ebéd után időm leend a kutatást folytatni s reménlem, többekre is akadok." (Kossuth Lajos összes munkái. VI. k. Ifjúkori iratok. -- Törvényhatósági Tudósítások. S. a. r. Barta István. Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai. Bp., 1966. 439-440. o.) Úgy tűnik tehát, hogy ez a Kossuth-levél nem 1835. márciusában, hanem 1836. novemberében íródott, s válasz volt Wesselényi jelen levelére. (dr. Hermann Róbert leírása alapján) 1 beírt oldal. Kelt: Kehida, 1836. XI. 3.