Hasonmás kiadás.
Az elő- és háttáblát aranyozott, dupla és szimpla léniákkal több mezőre osztották. A legkülső, barnára színezett mezőt barokk, növényi ornamenst ábrázoló, aranyozott egyesbélyegzők lenyomata övezi. A szélső és a középső mezőt sarkaiknál aranyozott egyesbélyegzők kötik össze. Az első tábla közepének összeforgatott bőségszarut formázó, aranyozott bélyegzőit piros és zöld festéssel díszítették. A gerincet léniák osztják több részre, melyet a táblákon látott bélyegzőlenyomatok és vörös bőrre nyomott címke ékesít. A könyvtest aranymetszésén zöld növényi indafonalat imitáló poncolt levelek és piros-kékre színezett virágmotívumok futnak körbe. A kötést és a könyvtestet kézzel festett, ún. hullámos-fésüs előzékpapírokkal kötötték össze. Vörös szövettel bélelt kemény papírtokban. A kötés szignált: „Balogh László 1941”. A művész 1919-től a fővárosi iparrajziskolán tanított könyvkötészetet, már ekkor a legnagyobb nevek mellett emlegetik.