Zámbelly 1829-től szolgált a cs. kir. hadseregben, 1848-ban, amikor alakulatát, a Sándor orosz trónörökös nevét viselő 4. huszárezredet Bécsből hazavezényelték Magyarországra, már alszázados volt. Részt vett a pákozdi csatában, 1848. X. 1-jétől főszázados volt, harcolt az X. 30-i schwechati csatában is. 1849. I. 25-től őrnagy volt ezredében, II. 9-től alezredes, 19-től pedig dandárparancsnok a feldunai, később VII. hadtestben. Harcolt a kápolnai, hatvani és nagysallói ütközetekben, IV. 12. és VI. 20. között a hadtest vezérkari főnöke volt, V. 25-től honvéd ezredesi rangban. Rövid betegszabadságot követően július közepétől egy önálló dandár parancsnoka volt Baján, majd a végnapokban egy héten át a VII. hadtest ideiglenes parancsnoka volt. A VIII. 11-i aradi haditanácson tiltakozott az oroszok előtti fegyverletétel ellen, s azt javasolta, hogy a hadsereg az osztrákok előtt kapituláljon.
Aradon cs. kir. hadbíróság elé került, s miután sikerrel hitette el, hogy a trónfosztás kimondása után nem harcolt, „csak” várfogságra ítélték. Ezt Olmützben töltötte le, ahonnan 1851-ben szabadult. 1863-1864-ben belekeveredett az Almásy Pál és Nedeczky István-féle összeesküvésbe, emiatt ismét elítélték; Olmützbe internálták. A kiegyezést követően hazatért, a váci, majd az illavai fegyház igazgatója volt.
Emlékiratai írását még Olmützben kezdte meg, s második fogsága során fejezte be. Ennek egy része, az 1849. február elejéig terjedő időszak áttekintése 1889-ben a Hazánk c. folyóirat XI. kötetében magyar fordításban megjelent, s a kápolnai csatára vonatkozó részét némileg átdolgozott fordításban maga Zámbelly jelentette meg 1894-ben a kolozsvári 1848-49. Történelmi Lapok hasábjain, majd egy önálló kötetben is. Vitairatot írt Görgei Artúr „Gazdátlan levelek” (Pest, 1867.) című munkája ellen, és az Országos Széchényi Könyvtár is őrzi néhány rövidebb visszaemlékezését.
Az itt található 15 dokumentum részint az ő, részint az apja, Zámbelly József cs. kir. huszár őrnagy irathagyatékából származik. Történeti kutatás szempontjából különösen az 5., 10. és 13. dokumentumok bírnak fontossággal.
1. Mitischung (?), 1813. III. 16. Zámbelly József levele feleségéhez, Bieber Teréziához. Német nyelvű sk. tisztázat. Négy beírt oldal, az első lap középen kettészakadva.
2. Hely és dátum nélkül. Zámbelly József vegyes feljegyzései különböző betegségekről, sérülésekről és azok kezelési módjairól. Német nyelvű fogalmazvány. Tizenegy beírt oldal.
3. Buda, 1820. VI. 28. Josef Radetzky gróf, altábornagy levele Zámbelly József lovassági századoshoz: értesíti nemesi címének adományozásáról. Német nyelvű másolat. Egy beírt oldal. 1820. V. 30-án kapott osztrák nemesi címet I. Ferenc császártól, von Bibersheim predikátummal.
4. Czervelicza, 1845. XII. 9. – Olmütz, 1850. VIII. 20. Zámbelly Ludovika Magdaléna Terézia Mária keresztlevelének másolata, az olmützi kerületi bírság hitelesítésével. Német nyelvű másolat, két beírt oldal. A keresztlevél másolata Zámbelly Lajos sk. írása.
5. Hely nélkül, 1849. augusztus 17. – 1849. augusztus 13. Zámbelly Lajos ezredes feljegyzése útvonaláról a szabadságharcban. Folytatólagosan: vázlatok, vegyes feljegyzések Zámbelly emlékiratainak kidolgozásához. Német nyelvű, tintával és irónnal írt fogalmazvány. Nyolc beírt oldal. Zámbelly valószínűleg emlékirataihoz készítette a kronológiai vázlatot. Erre utal az is, hogy a szövegben előforduló dátumtévesztések az emlékiratban is megtalálhatók, illetve, hogy a kronológiát követően irónnal emlékeztető feljegyzéseket írt. A kronológia tintával írt szövegét Zámbelly néhány ponton irónnal helyesbítette vagy egészítette ki, a dátumok egy részét utólag korrigálta.
6. Olmütz, 1851. II. 26. Az olmützi cs. kir katonai térparancsnokság bizonyítványa Zámbelly Lajos számára szabadulása alkalmából. Német nyelvű eredeti tisztázat. Egy beírt oldal, rajta vörös viaszpecsét.
7. Szered, 1858. X. 12. Zámbelly Lajos és Sellyey Adél házasságlevele. Latin nyelvű tisztázat. Egy beírt oldal.
8. Vác, 1859. XI. 6. – XI. 27. Zámbelly Lajos első lányának, Ludovika Magdaléna Terézia Máriának halotti anyakönyvi kivonata. Kézzel kitöltött latin nyelvű nyomtatvány. Egy oldal.
9. Vác, 1861. IV. 16. Vác város határozata Földváry Károly és Zámbelly Lajos tiszteletbeli képviselővé választásáról. Magyar nyelvű jegyzőkönyvi kivonat. Egy beírt oldal.
10. Hely és dátum nélkül. Zámbelly Lajos: A 4. honvéd huszárezred az 1848/49. évi szabadságharcban. Német nyelvű sk. fogalmazvány. Tíz beírt oldal. A kéziratnak a család birtokában megvan a tisztázati példánya, ez utóbbi terjedelme 11 oldal, és Zámbelly alá is írta. A fogalmazvány és a tisztázat között nincs jelentősebb eltérés; Zámbelly a kézirat kb. felében az ezred 1848-1849. évi történetét foglalja össze, a második felében pedig az ezred egyes tisztjeinek sorsáról ad összefoglalót, különös tekintettel azokra, akik már 1848 augusztusában, az ezred hazatérésekor Bécsben maradtak, vagy később, a szabadságharc folyamán elhagyták az alakulatot. (Ebben az alakulatban szolgált az aradi vértanúk közül Schweidel József és Poeltenberg Ernő is.)
11. Hely és dátum nélkül. Zámbelly Lajos verskézirata vagy versmásolata. Német nyelvű tisztázat vagy másolat. Négy beírt oldal. Csonka, a lapszéleken vízfoltokkal.
12. Hely és dátum nélkül. Zámbelly Lajos vegyes elmélkedései és verskéziratai (vagy másolatai). Német nyelvű fogalmazványok és másolatok. Három beírt oldal.
13. Nagytétény, 1897. IX. 20. Zámbelly kiegészítése emlékiratához (?). „Poeltenberg leírása után beiktatandó.” Zámbellynek 1893-1894-ben a Kolozsvárott megjelenő 1848-49. Történelmi Lapok hasábjain kisebb vitája volt Bulla György 1849-es honvédtiszttel a kápolnai csata történetéről, s Poeltenberg Ernő akkori honvéd ezredes, később tábornok, aradi vértanú abban játszott szerepéről. Ez utóbb kötetben is megjelent (Bulla György - Zámbelli [sic!] Lajos: Pöltenberg és a kápolnai csata. Klapka tbk. czáfolatáúl. Kolozsvár, 1894.) Zámbelly e feljegyzésében megerősíti korábbi állításait, s amiatt panaszkodik, hogy viszontválaszát a lap nem volt hajlandó leközölni. Német nyelvű, irónnal írt fogalmazvány. Három beírt oldal.
14. Nagytétény, 1901. II. 6. Zámbelly Lajos honvéd ezredes halotti anyakönyvi kivonata. Kiállítva uo., 1901. II. 8. Kézzel kitöltött magyar nyelvű nyomtatvány. Két beírt oldal.
15. Nagytétény, 1901. II. 7. Zámbelly Lajos honvéd ezredes nyomtatott gyászjelentése. Magyar nyelvű, gyászkeretes nyomtatvány.
(Dr. Hermann Róbert szíves közlése nyomán)