A Lipót császár tetteit dicsőítő, 1670-ben napvilágot látott munka folytatása, amely nagyrészt a Wesselényi-féle összeesküvés eseményeit tárgyalja. A szerző előbb Mazarin bíboros mellett, majd a bécsi udvarban működött. Bár kortársai a "legfontosabb toll"-ként emlegették, az is közismert tény volt, hogy az udvar egyszerűen megvásárolta, így műve távolról sem tekinthető tárgyilagosnak: benne a császár a kereszténység megmentője, a vasvári béke a lehető legelőnyösebb volt, míg a rebellis magyarok mind árulók, a törökkel paktálnak.