Dugonics ebben az időben egyre kevésbé foglalkozott szépirodalommal, inkább a magyar történelem felé fordult. E tárgyú munkáiban a dicső múlt bemutatásával a magyar nemzet nagyságát kívánta bizonyítani, elsősorban az ifjúság egészséges öntudatra nevelése érdekében. A "Szittyai történetek" és az "Arany pereczek" mellett e műve is ebbe a vonulatba tartozik. A könyvben a történelem folyamán a Magyar Királysághoz tartozó, illetve azzal valamilyen függő viszonyban álló tartományok, fejedelemségek (Erdély, Ráma, Bulgária, Havasalföld, Lodoméria stb.) leírása található. A táblákon ezek címerei láthatók. A szerző egyik legritkább munkája.