Mikszáth Kálmán 1906-ban megírta a Vasárnapi Ujságba, hogy a Jókai Mórról szóló életrajz első kötetével elkészült: "a nyomdában kiszedték s én a szedésből kefével lehuzattam vagy tizennégy példányt, szétküldvén azokat nagy tudományú celebritásoknak: Gyulai Pálnak, Beöthy Zsoltnak… azzal a kéréssel, hogy elolvasván, bíráló észrevételeiket a margón szíveskedjenek megtenni, hibás adataimat kijavítani vagy ujakkal helyesbíteni." Tételünk az utóbbi, Beöthy Zsoltnak küldött példány, melyet a híres irodalomtörténész és esztéta valóban számos javítással látott el. Összevetve a végleges szöveggel kitűnik, hogy Mikszáth a legtöbb észrevételt elfogadta, kifejezetten hálás volt értük: "Dicsekedtem vele fűnek-fának, hogy még Beöthy Zsolt is megdicsérte… Im hát előveszek egy tiszta példányt s bele rakom mohón a Beöthy Zsolt adatait, a kinek az esze egész bibliothéka, a mit ő mond, az mind alapos".
Tételünk utóélete sem kevésbé érdekes. A mű két kötetét később egybekötötték, így ajándékozta tovább Mikszáth ajánlása kíséretében: "Horánszky Lajos kedves barátomnak". Horánszky Lajos országgyűlési képviselő, műgyűjtő szoros kapcsolatban állt az íróval Mikszáth életének utolsó két évében.
Mindemellett figyelemre méltó, bár Mikszáth leírja, hogy a szétküldött tizennégy példány visszajött a javításokkal, a Méreiné Juhász Margit által összeállított hagyatéki listán csak a Gyulai Pál által visszajuttatott szerepel. Így tételünk valóban egyedülálló irodalomtörténeti ritkaság.