A korszak egyik legjelentősebb festőjéhez kapcsolódó tárgyi emlék felbukkanása önmagában is szenzáció lenne, azonban darabunk tartalma és provenienciája is figyelemre méltó. Bár az első kötéstábla belső oldalán 1850-51-es datálás olvasható, a rajzok nagy része az 1840-es években, a legfontosabbak a szabadságharc idején születtek. A legkülönbözőbb témájú vázlatok között találjuk egyrészt egy készülő nagy festmény miniatűr előképeit, amely a Görgei Artúr és törzskara címet viselte, másrészt pedig a Batthyány-kormány tagjairól készített, 1-1 egészoldalas mellképet. A kis kötetet védő borítékon pedig Vasberényi Géza jelzete és kézzel írt sorai láthatók. Ő a XX. század egyik legnagyobb kéziratgyűjtője, számos Petőfi-relikvia birtokosa volt. Az alábbiakban Dr. Hermann Róbert történész részletes leírását közöljük:
Az ifjú Than Mór 1848-1849-ben gyenge testalkata miatt nem állhatott be a honvédseregbe (testvérei közül Károly az erdélyi hadszíntéren szolgált, Ferenc hadnagy, László főhadnagy, Sándor százados volt a Görgei vezette főseregnél). 1849 májusában Buda ostroma során jelentkezett Görgei főhadiszállásán, aki megbízta, hogy örökítse meg festményeken a fősereg jelentős összecsapásait. Than Mór készítette el a Buda bevételét ábrázoló litográfiát, amit a fővezéri kőnyomdában sokszorosítottak.
Than láthatólag bejárta a helyszíneket és kikérdezte a szemtanúkat. Végül a szabadságharc kilenc összecsapásáról (Kápolna, 1849. február 27.; Szolnok, 1849. március 5.; Tápióbicske, 1849. április 4.; Isaszeg, 1849. április 6.; Nagysalló, 1849. április 19.; Komárom, 1849. április 26.; Buda, 1849. május 21.; Komárom, 1849. július 2.; Vác, 1849. július 17.) készített vízfestményt, közülük a kápolnai csatáról, a tápióbicskei ütközetről, Buda visszavételéről, ill. a július 2-i komáromi csatáról kettőt-kettőt; illetve a váci csatához köthetően megfestette Görgei vezérkarának lovas csoportképét is.
Ez utóbbiból jelenleg négy, nem egészen azonos változatot ismerünk, hármat a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka, egyet a Budapest Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma őriz.
A négy változat közül az egyik tartalmaz egy, a képen megörökített személyeket megnevező, nem teljes listát, illetve ismerünk még egy névsort. A kettő azonban nem egészen fedi egymást, egyes személyeknél csak a vezetéknév szerepel, s néhol a rangok is bizonytalanok.
A jelen vázlatfüzetben négy lapon Than összesen huszonöt személyről készített részleteiben sokkal jobban kidolgozott portrét, s mindegyiküknél odaírta az illetők nevét is, illetve néhány olyan jellemző azonosító jegyet (kitüntetés, életkor, alakulat, ló színe), amelyek afféle emlékeztetőként szolgáltak a nagy kép megalkotásához. Ez lehetővé teszi, hogy korrigáljuk a névsorok eddigi pontatlanságait, s egyértelműen beazonosítsunk egyes személyeket. Külön kiemelendő a 7. oldal, ahol nem mell-, hanem térdképeket láthatunk. Emellett más honvédtisztekről is készített vízfestményeket vagy színezett, ill. színezetlen ceruzarajzokat.
A kötet oldalait megszámozták. A lapokon tájak, portrék, épületrészletek stb. mellett számos, a szabadságharcban fontos szerepet játszó személy is feltűnik. Ezeket egyenként ismertetjük.
A 3. oldalon a következő személyek láthatók: Protheaud József őrnagy; Duka Tivadar százados; Görgei Artúr, fejsebe miatt bekötött fejjel; Kempelen Károly százados; Görgei Ármin alezredes, Görgei Artúr bátyja; Molnár Ferdinánd ezredes.
5. oldal: Beniczky Lajos alezredes; Radány Kálmán főhadnagy; Karnász József százados; Leiningen-Westerburg Károly gróf, vezérőrnagy; Starhemberg István gróf, százados; Sennyey Lajos báró, főhadnagy.
7. oldal: Duffaud Ferenc százados; Bayer József ezredes; Albrecht Frigyes Vilmos alezredes; Czillich Ede ezredes; Orzovenszky Károly törzsorvos.
9. oldal: Psotta Mór ezredes; Mednyánszky Ede báró, százados; Spiller Vilmos főhadnagy; Tomsits István százados; Csáky Gábor gróf, százados; Koch Ferdinánd százados; Kornis József gróf, főhadnagy; Huszthy Sándor százados.
13. oldal: Batthyány László gróf, főhadnagy háttal álló képe (a Görgei tisztikarát ábrázoló csoportképen is hátulról látszik); ill. egy női portré.
17. oldal: Esterházy István gróf, százados; Bethlen József gróf, százados; Snidek (Schmidegg) Kálmán gróf, százados.
Esterházy és Bethlen portréja valószínűleg szintén az 1849-1850 körül festett, táborozó huszártiszteket ábrázoló vízfestményhez készülhetett.
19. oldal: Kemniczer - az illető lehet Kemnitzer Károly (1813-1849), aki honvéd őrnagyként kapott halálos sebet az 1849. január 17-i turcseki ütközetben, s január 22-én meghalt - vele viszont Than aligha találkozhatott.
Podmaniczky Frigyes báró, százados. Az ő portréja is az 1849-1850 körül festett, táborozó huszártiszteket ábrázoló vízfestményhez készülhetett.
21. oldal: Guyon Richárd honvéd vezérőrnagy és Nagysándor József (?) honvéd vezérőrnagy arcképe. Ceruzarajzok. A képek érdekes módon leginkább Barabás Miklós ceruzarajzaival mutatnak hasonlóságot. Miután Than Barabás tanítványa volt, nem elképzelhetetlen, hogy a mesterénél látott ábrázolások alapján készítette ezeket a vázlatokat.
23. oldal: Földváry Károly (1809-1883) honvéd ezredes, a III. hadtest hadosztályparancsnokának arcképe. Ceruzarajz.
25-41. oldal: A Batthyány-kormány tagjainak arcképe. A jól kidolgozott ceruzarajzok valószínűleg a Batthyány-kormány Barabás Miklós által készített, 1848-ban Friedrich August Walzelnél megjelent csoportképe alapján készültek.
Sorrendben a következők: Szemere Bertalan belügyminiszter; Mészáros Lázár hadügyminiszter; Batthyány Lajos gróf, miniszterelnök; Kossuth Lajos pénzügyminiszter; Deák Ferenc igazságügyi miniszter; Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter; Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter; Széchenyi István gróf, közlekedés- és közmunkaügyi miniszter; Esterházy Pál herceg, külügyminiszter.