A magyar származású nyomdász (nevének jelentése "udvaronc") 1727. XII. 14-én alapította meg Törökország első olyan nyomdáját, mely török nyelven készített könyveket. 1504 és 1521 között működött ugyan egy nyomda, mely héber nyelvű könyveket készített, ennek megszűnése után a nyomdászatot azonban évszázadokra elfelejtették. Törökországban az iszlám vallástudósok többsége szentségtörésnek tartotta a könyvnyomtatást, úgy vélték, hogy a kéziratos másolást helyettesítő nyomtatás a gondolkodás romlásához és így a diákok ellustulásához vezet. Müteferrika érdeme a könyvnyomtatás, és ezzel a nyugati kultúra bevezetése az országba. Kolozsvárott született 1674-ben, fiatalon török fogságba esett, és felvette az iszlám hitet. Isztanbulba került, ahol műveltsége és kiváló török nyelvtudása segítségével az III. Ahmed szultán udvaránál kapott állást. A nagyvezír az ország nyugati kapcsolatainak ápolására és a török kultúra felemelésére követséget küldött Franciaországba. A visszatérő követek a nyugati művelődés törökországi terjesztésének hathatós eszközeként a könyvnyomtatás bevezetését szorgalmazták: a feladatra Müteferrikát jelölték ki, aki úttörő munkájával és technikai eredményeivel nemzetközi elismerést vívott ki. 1745-ben bekövetkezett haláláig 17 könyv (24 kötetben) készült nyomdájában: történelmi, földrajzi és tudományos művek, vallásos témájú szöveg továbbra sem kerülhetett kinyomtatásra. Halála után ismét szünetelt a könyvnyomtatás Törökországban egészen a XIX. századig. A könyvek többsége nem több, mint 500 példányban készült, mindegyikük nagy ritkaságnak számít. A damaszkuszi születésű Ibn Arabsah (1389-1450) gyermekkorában maga is átélte a város Timur Lenk seregei általi feldúlását: 1435-ben írott műve (címe magyarul: Timur Lenk története) a kor fontos dokumentuma. Az arab eredetit törökre fordította Huseyn Murteza Nazmi-zade (megh. 1722), az előszót Ibrahim Müteferrika írta. Poss.: Az első levélen Kós Károly autográf tulajdonosi bejegyzése 1939-es dátummal. Kós Károly 1917 és 1918 között Isztambulban volt ösztöndíjjal tanulmányúton, kiválóan elsajátította a nyelvet, és később is megmaradt érdeklődése a török kultúra iránt. Kopott, sérült keleti papírkötésben. Több levél vízfoltos, az első levél közepén kis szöveghiányt okozó sérülés. Az első két levél, valamint a címlap és az azt követő levél szövege aranyozott keretben. A címlap díszesen festve, aranyozva.
Ibn Arabsah, Ahmad ibn Muhammad
1730 Istanbul, Ibrahim Müteferrika (6)+129 lev. Példányunkból hiányzik a 40., 41. és a 44. számú levél (a 39. levél alján a hiány leplezésére az őrszót kivakarták) A rare copy printed by the first Turkish language press established by Müteferrika, an interesting figure in Turkish culture, himself of Hungarian origin. Printing was considered a harmful device and a sacrilege in Turkey, and this applied especially for religious texts. When at the beginning of the 18th century Turkish rulers decided to open up towards western culture and let it revitalize their own culture, printing was decided to be the most effective method of spreading the cultural influence. Müteferrika (re)established printing in Turkey, and from his press came 17 books, each of them in limited copies, which makes them very rare titles. These books, due to his pioneering efforts and technical expertise, won him great international acclaim. After his death printing was reburied in ob
79. árverés / 55.
Kikiáltási ár: 120 000 Ft
Leütési ár: 170 000 Ft
A mű címe
Tarih-i Timur Gürgan