Ugrás a tartalomra

A Magyar Gazdasági Egyesület mozgalmai 1845

A mű címe
A Magyar Gazdasági Egyesület mozgalmai 1845
60 levél, 120 beírt oldal. Díszesen aranyozott, korabeli bőrkötésben. Gyönyörű példány. Records of the Hungarian Economical Society founded by Széchenyi, aimed at reforming the country's economics by issuing periodicals, books, founding institutes, organizing expositions, etc. In gilt contemporary leather binding.

84. árverés / 70.
Kikiáltási ár: 150 000 Ft
Leütési ár: 150 000 Ft

A kéziratos kötet tartalmazza az egyesület működésének ismertetését, a tagsági feltételeket, felsorolja az egyesület tagjait (köztük volt Eötvös József és Trefort Ágoston), a központi gyümölcskertészet működésére kibocsátott részvények jegyzőit, azokat, akik adakoztak a gazdaképző intézet számára kiképzendő tanárok külföldi utazására, stb. Többször szerepel az egyesület elnökének, Károlyi György grófnak az aláírása (az egyesület papírfelzetes viaszpecsétjével). Az 1847-es kötet hasonló tartalmú. Az egyesület eredete visszanyúlik a Széchenyi István kezdeményezésére alapított Pálya és Lófuttató Társaságig. 1830-ban Állattenyésztő Társaság néven működött, itt olvasható nevét pedig 1835-ben vette fel, egyben kiterjesztette működését a mezőgazdaság minden ágára. Széchenyi továbbra is jelentékenyen részt vett működésében. Az Egyesület programja is az ő gazdaságpolitikai nézeteit tükrözte: Magyarországon a mezőgazdaság fejlesztése az elsőrendű feladat, a gyáriparnak pedig a nagybirtok kapitalizálódását kell szolgálni. Széchenyi, közismertebb alkotásait megelőzve, ezzel az egyesülettel kezdte meg az ország megreformálására irányuló működését. Ők indították meg 1841-ben az első hazai gazdasági irányú szaklapot "Magyar gazda" címen, a "míveltebb földmívelő osztály számára". A lap Széchenyi reformterveinek fóruma volt szemben a Kossuth által létrehozott Gyáralapító Társaság programjával. Az Egyesület adta ki ezenkívül a Mezei naptár című gazdasági kalendáriumot valamint több mezőgazdasági ismereteket terjesztő könyvet. Igyekezett fejleszteni a mezőgazdasági iskolai képzést, a hazai gyümölcsfa- és szőlőállomány javítása érdekében nemes oltványokat áruló intézeteket hozott létre, jutalmazta a nemes fajtákat tartó állattenyésztőket, próbálta a magyar gyapjút megismertetni külföldön, kiállításokat szervezett, stb. 1847-ben a gr. Károlyi Györgytől korábban megvásárolt telken felépítette székházát, amelyet Széchenyi István Közteleknek nevezett el (az ennek költségeihez hozzájárulók névsorát és adományaik összegét az 1847-es kötet tartalmazza). 1868-ban neve elé felvette az "Országos" jelzőt. 1890-től 1944-ig "Köztelek" címen hetilapot adott ki, működését a földreform végrehajtása után szüntette be. Hozzá: A Magyar Gazdasági Egyesület mozgalmai 1847 37 levél, 74 beírt oldal. Hozzákötve: Magyarország Gazdasági Egyesületének név- 's alapitványkönyve. 1847-dik évi Boldogasszonyhava 30-kán. H.n., 1847. ny.n. 47p.