Páratlanul ritka, magyar nyelvű nyomtatvány Erdély történelmének egyik legizgalmasabb időszakából. A magyar nyomdászattörténetben fogalommá vált Heltai-műhely terméke. Történelmi háttér: A nagymúltú erdélyi család utolsó tagjaként uralkodó Báthori Gábor rövid fejedelemsége alatt szinte minden jelentős főúrral, a szászokkal és a havasalföldi vajdával is ellentétbe került. Bethlen Gábor kezdetben támogatta őt, de -- elsősorban botrányos életvitele miatt -- eltávolodott tőle. Amikor a fejedelem 1612-ben titkos tárgyalásokat kezdett II. Mátyással, Bethlen tájékoztatta erről a temesvári pasát. Báthori erre meg akarta öletni, ezért Temesvárra menekült. Onnan Konstantinápolyba ment, ahol sikerült a szultántól olyan értelmű athnamét [megbízólevelet] kieszközölnie, amelyben a szultán az erdélyieknek meghagyta, hogy Báthorit fosszák meg trónjától, és Bethlen Gábort válasszák meg Erdély fejedelmévé. A török csapatokkal visszatérő Bethlent az 1613. október 21-re összehívott országgyűlés fejedelemmé választotta. A Váradra menekülő Báthorit felbérelt hajdúk megölték, vele kihalt a család. A nyomda: Az egyik legjelentősebb műhelyt, a kolozsvári nyomdát Hoffgreff György alapította 1550 körül. Heltai Gáspár feltehetően ezután csatlakozott a vállalkozáshoz, majd Hoffgreff halála után egyedül folytatta a munkát. Újraöntötte a betűkészletet és saját papírmalmot hozott létre. Később özvegye, majd 1584-től fia, ifjabb Heltai Gáspár vezette a nyomdát. Ezt követően még 1660-ig működött a műhely, végig a család kezén, de az utolsó évtizedekben már sokat veszített korábbi színvonalából. Ez volt a XVI. század legtermékenyebb műhelye, mintegy 200 kiadvánnyal. Termékei között Heltai munkái mellett a magyar művelődéstörténet olyan kimagasló darabjai szerepelnek, mint Tinódi Chronicája, az ún. Hoffgreff-énekeskönyv, Melius Juhász Herbariuma és Baranyai Decsi Syntagmája. A mű: A címlap verso-ján a frissen megválasztott fejedelmet üdvözlő latin vers olvasható. Ezt követi az erdélyi rendek magyar nyelvű búcsúja a meggyilkolt Báthori fejedelemtől, október 21-i kelettel. Ezután két magyar nyelvű beszéd, majd a főrész, a fejedelemválasztó országgyűlés határozatai és az új fejedelem eskübe foglalt ígéretei következnek. Befejezésként Báthori megöletője, Géczi (vagy Ghyczy) András október 27-én kelt beszámolója olvasható a gyilkosságról, Várad Erdélyhez való hűségének deklarálásával. A nyomtatvány: Az országgyűlés után nem sokkal -- a jellegénél fogva minden bizonnyal nagyon alacsony példányszámban -- kiadott művet feltehetően a jelentős városoknak, a vármegyéknek, valamint a fejedelemség főurainak juttatták el. Ez, valamint Erdély későbbi viharos történelme magyarázhatja, hogy jelenleg hazai közgyűjteményben csupán két teljes (valamint két csonka) példányát őrzik. Példányunk: Túlzás nélkül állítható, hogy darabunkat -- ritkasága mellett -- két momentum a magyar művelődéstörténet és történelem igazi kincsévé emeli. Az utolsó oldal tanúsága szerint e példány Erdély nem hivatalos fővárosa, az országgyűlés színhelye, Kolozsvár városa részére készült. Ehhez méltóan a fejedelmi esküszöveget lezáró Conclusio végén Bethlen Gábor fejedelem sajátkezű aláírásával és papírfelzetes viaszpecsétjével látta el. Ennek jelentőségét még kiemeli, hogy ez a további fennmaradt példányok egyikén sem szerepel.
A mű címe
Rerum in Transsylvania anno Domini 1613. Toto Mense Octobri Gestarum Ordo & Series. Nec non articuli trium nationum eiusdem regni Transsylvaniae… Ac electio… Gabrielis Bethlen… in principem Transsylvaniae… Inauguratio item… Par denique literarum Varadino in Transsylvaniam missarum, quibus primum omnium de infelicissima morte serenissimi principis Gabrielis Bathori, tres regni nationes, in generali congregatione in civitate Claudiopolitana certiores factae sunt, subsequitur