Ugrás a tartalomra

Luther, Martin: Auff das Vermeint Keiserlich Edict / Ausgangen im 1531 jare / nach dem Reichs tage des 1530 jars. Glosa D. ---

Luther, Martin
A mű címe
Auff das Vermeint Keiserlich Edict / Ausgangen im 1531 jare / nach dem Reichs tage des 1530 jars. Glosa D. ---
1531 Wittemberg, Nickel Schirlentz (55)p. Fametszetes címlapkerettel. Korabeli széljegyzetekkel. XVII. századi papír kódexlapba kötve. Probably first edition. Bound in 17th century codex leaf. The woodcut frontispiece attributed to Lucas Cranach the Younger. VD 16 L 3891.?; Benzing 2925.?; BNH Cat 0

109. árverés / 98.
Kikiáltási ár: 150 000 Ft
Leütési ár: 150 000 Ft

E művében Luther rendkívül hevesen támadja az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlés határozatait, főképp a gonosztevőknek titulált fejedelmeket és püspököket, különösen a főbűnöst, VII. Kelemen pápát és szolgálóját, Campegium bíborost. Luther durva hangnemét később a vele szimpatizáló János szász választófejedelem is bírálta, de a reformátor szerint még keményebben kellett volna fogalmaznia. A protestánsok az augsburgi birodalmi gyűlésen kívánták az új tanok rövid, világos összefoglalását felolvasni. Erre a június 24-i nyilvános ülésen minden sürgetésük ellenére sem kerülhetett sor, feltehetően félt a császár a nagy nyilvánosságtól. Másnap azonban a püspöki palota kápolnájában jóval szűkebb körben végül felolvasták a Luther, Melanchton, Bugenhagen és Justus Jonas által összeállított "Ágostai Hitvallás"-t, amely a lutheri tanok máig alapvető gyűjteménye. A szövegen a végső simításokat -- enyhítve egyes tételek élét -- Melanchton végezte el, mivel a Lutherre kirótt egyházi és birodalmi átok miatt ő nem vehetett részt a birodalmi gyűlésen. A mű ebben az évben jelent meg először, rögtön több kiadásban is. Ezek közül minden bizonnyal az öt wittenbergi változat látott elsőként napvilágot. Ezek csupán szedésükben térnek el. Közülük háromnak a címlapja is megegyező, ezek egyike példányunk. Nem azonosítható megnyugtatóan a Benzing-féle bibliográfia bővített kiadásában megjelölt változatokkal, az OSzK példányától eltér. A szedési különbségekből készítésük sorrendje nem állapítható meg. A népszerű és kelendő művet minden bizonnyal sűrűn egymás után újraszedték, vagy akár ugyanazon műhelyben párhuzamosan készítették. A változatlan szedésű "G" füzet tanúsága szerint egyes részek álló szedésben maradtak, vagy a már korábban kinyomtatott íveket, az eltérő szedésekhez hozzáfűzve ismét felhasználták. A címlapkeret Keresztelő Szent János fővételét ábrázolja, nagy valószínűséggel ifj. Lucas Cranach alkotása (lásd 102. tételünket).