Ugrás a tartalomra

(Caracciolus) Caracolus, Robertus: Sermones de laudibus sanctorum

(Caracciolus) Caracolus, Robertus
A mű címe
Sermones de laudibus sanctorum
1489 Venetiis, per Georgium Arriuabenu(m) (418)p. Számos kéziratos széljegyzettel, vörös, kézzel festett iniciáléval és rubrikálással. Az utolsó levél hátán fametszetes nyomdászjelvénnyel. Hiányzik az első négy (Tabula-t tartalmazó), valamint az a8. levél, az "a" füzet első, üres levele csonka. Korabeli, enyhén viseltes bőrkötésben, az elő- és háttáblán a rézcsatok megmaradt részeivel, a vörösre színezett gerincen, fehéren festett címfelirattal. Néhány levél enyhén vízfoltos, a végén lévő Registrumon a később ráragasztott és korabeli kézírással ellátott lap eltávolításakor keletkezett sérüléssel, a ráragasztott papír maradványaival. Slightly worn contemporary leather. Five leaves missing, one damaged. CIH 908.; GW 6052.
117. árverés / 114.

Kikiáltási ár: 1 800 000 Ft
Leütési ár: 1 800 000 Ft

Korabeli magyarországi használatú ősnyomtatvány, terjedelmes, Magyarországon íródott kéziratos szöveggel, a hazai kultúrtörténet jelentős darabja. A XV. századi ferences prédikátor beszédeit maga rendezte sajtó alá, népszerűségük miatt rendkívül sok kiadást értek meg. Eddig is ismert volt, hogy szövegeit olvasták hazánkban, hiszen a legjelentősebb magyar nyelvű prédikációgyűjtemény szerzője, a Karthauzi Névtelen három beszédet is lefordított közülük. Példányunk révén azonban ennek konkrét, kézzelfogható dokumentuma került napvilágra. A kötet kiemelkedő jelentőségét ugyanis az adja, hogy a végére kötött üres lapokra egy magyar prédikátor 1495-ben latin nyelven lejegyezte, hogy melyik ünnepen miről prédikált. Magyarországi használatát kétségtelenül bizonyítja, hogy az ünnepek között Szent László királyé is szerepel. A bejegyzésekből tudható, hogy beszédei egy részének megalkotásakor magára a kötetre támaszkodott. A jegyzetek a prédikátor munkamódszerét, mindennapi gyakorlatát, a korabeli lelki-szellemi élet egy olyan jellegzetes szeletét teszik kézzelfoghatóvá, amelyről hazai forrás eddig nem állt rendelkezésre, csupán külföldi példák alapján lehetett némi homályos képet alkotni. (Dr. Madas Edit szíves közlése alapján.) A kötet egykor minden bizonnyal a pozsonyi ferencesek birtokában lehetett, erre utal gerincének jellegzetes vörös festése, amely a könyvtár egységes köteteire volt jellemző.