Az első magyar szöveget is tartalmazó, Magyarországon készült katolikus szertartáskönyv. A kötet Oláh Miklós Bécsben 1560-ban megjelentetett Ordo et ritus-ának Telegdi Miklós esztergomi érseki helynök utasítására átdolgozott és bővített kiadása. Az esztergomi egyháztartomány számára rendelt, misén kívüli szertartások latin szövegeit tartalmazza, amelyek mellé a jelenlevőkhöz intézendő intelmeket, gyónási utasítást, az esketési, keresztelési formulát, temetési beszédeket, stb. magyarul is közölték. A nyomda: A nagyszombati tipográfia az első hazai katolikus nyomda, amelyet Telegdi az országban működő egyöntetűen protestáns műhelyek egyeduralmának ellensúlyozására hozott létre. 1577-ben vásárolta meg a feloszlatott bécsi jezsuiták használatlanul heverő készletét. Sajtóját a török előretörése miatt, az esztergomi érsekség székhelyévé vált Nagyszombatban, saját házánál állította fel, és a következő évben már meg is jelent annak első terméke. A nyomda első nagyszabású kiadványa a Telegdi-féle postillák második kötete volt, amelyhez a nyomdakészletet jelentősen bővítették. Telegdi 1586-ban bekövetkezett halála után a nyomdát a jezsuiták megpróbálták visszaszerezni. A vitát végül Rudolf császár úgy zárta le a következő évben, hogy a továbbiakban a tipográfiát az esztergomi káptalan őrizze és használja, utolsó kiadványa 1609-ben hagyta el a sajtót. Példányunk érdekessége, hogy korabeli, kéziratos lapszéli és önálló lapként befűzött latin jegyzeteket tartalmaz, valamint a keresztelési szertartás egy részének német szövegét is hozzáfűzték.