A Kiegyezés történetének páratlan fontosságú emléke. Mintegy húsz évvel a szabadságharcban betöltött szerepe miatt, távollétében meghozott halálos ítélet után a "szép akasztott" megkapta a birodalom egyik legmagasabb elismerését. 2 beírt oldal, papírfelzetes uralkodói, valamint külügyminisztériumi piros viaszpecséttel. Az iratot Friedrich Ferdinand von Beust külügyminiszter látta el kézjegyével. A dokumentum és a kitüntetés kimagasló történelmi jelentőségére tekintettel az alábbiakban közöljük Tipold Tamás szakértői véleményét: "A valóságos titkos tanácsosi cím a császári udvar egyik legmagasabb kitüntetése. A titkos tanácsosok a császári ház legbelső környezetét képezték. Az udvari protokoll szerint a titkos tanácsosok (IV. rangosztály) a kamarások felett (V. ro.) álltak; a császári ház legfontosabb eseményeinek állandó résztvevőiként az uralkodó vagy családtagjainak közvetlen környezetét alkották. A titkos tanácsosok éves jövedelme -- IV. rangosztályuknak megfelelően -- rendkívül magas volt. A hivatali beosztással járó kiegészítések és juttatások nélkül is elérte a 14-16.000 koronát (kb. 50-58 millió Ft./év). Ebből is érzékelhető, hogy a titkos tanácsosi cím rendkívül magas társadalmi elismertséget és kiemelkedő egzisztenciális rangot testesített meg. Andrássy titkos tanácsosként Erzsébet udvarához tartozott, élete végéig a királynői udvartartás "Grosser Zutritt" (legmagasabb belépés) jogosultjának címével. A titkos tanácsosi cím eléréséhez leggyakrabban a négy legmagasabb érdemrend (a Szent István Rend nagykeresztje, a Lipót Rend nagykeresztje, valamint a Lipót és a Vaskorona Rend I. osztálya) valamelyikének elnyerésével nyílt meg az út. Ezen kívül az uralkodó a címet csak a legmagasabb beosztású hivatalnokok és katonatisztek (az 1-5 rangosztály tagjai) számára, egy hivatalosan meg nem határozott hivatali idő eltelte után, de egy jól érzékelhető automatizmus alapján adományozta. A később évtizedek magyar miniszterelnökei számára ez az ún. "interkalarfrist" (azaz a magas állami kitüntetés vagy kinevezés után a következő kitüntetés adományozásig betartandó legrövidebb időintervallum) kb. 6 hónap volt. Id. Andrássy Gyula 1867-ben a Kiegyezés és Ferenc József magyar királlyá koronázása terén szerzett érdemeiért kiérdemelte a Szt. István Rend nagykeresztjét. A rendi statuten /alapszabály szerint minden nagykeresztes lovag, amennyiben még nem birtokolta, jogosult vált többek közt a titkos tanácsosi címre is. A rendjelek adományozása és a kitüntetésekkel járó címek és rangemelkedések kihirdetése között gyakran évek telhettek el. Andrássy 1868-ban már mind nagykeresztes lovagként, mind magas (magyar miniszterelnöki) hivatala révén jogosult volt a valóságos titkos tanácsosi címre. A magyar miniszterelnök titkos tanácsosi bojtjaihoz (quaste v. portepee) tartozó udvari érdemtű vagy érdemjel (würdezeichen/-zeichen/abzeichen) pontos megnevezése is viták tárgyát képezi a szakirodalomban. Rendkívüli ritkasága miatt, valamint annak köszönhetően, hogy eddig hasonló teljességében (eredeti bojttal és dobozzal) alig volt ismert, számos leírása téves következtetéseken alapult. A tárgy felső része, feje az 1867 (más vélemények szerint: 1890) körül megjelent, ún. 2. típusú kamarás kulcsok tollával megegyező kialakítású. A kamarási kulcs és a tanácsosi tű közti hasonlóság oka, hogy a kettős bojt viselői általában először a kamarás címet érték el és az ezzel járó egyrészes portepeet. Majd a titkos tanácsosi cím elérésével ezekhez a kamarás kulcsokhoz rögzítették az új kettős bojtot. A kamarás és a titkos tanácsosi cím egyesítésével jelent meg a titkos kamarások érdemjele: a kamarás kulcson rögzített dupla bojt. Andrássy azonban soha nem nyerte el a kamarás címet! Előbb a Szent István Rend nagykereszteseként és a titkos tanácsosi címmel ugrotta át az V. rangosztályt, majd 1877-ben az Aranygyapjas Rend tagjaként már közvetlenül a Habsburg-ház nagy családjába is felvételt nyert. Mindezek miatt az ő esetében a titkos tanácsosi bojtokat nem lehetett egy kamarás kulcshoz rögzíteni. Kifejezetten az ilyen jellegű, bár rendkívül ritka protokolláris ellentmondások feloldására készült a most előkerült típusú érdemjel. Andrássy számára a rendkívül költséges titkos tanácsosi ruhát valószínűleg meg sem rendelték. Nagyon kevés magyar főúr viselte a titkos tanácsosi öltözetet, mivel udvari rendezvények alkalmával katonák számára a díszegyenruha volt kötelező, a magyar alattvalók részéről pedig a sokkal látványosabb díszmagyar is udvarképes lehetett. A titkos tanácsosi érdemjelnek éppen ezeken a viseleteken érthető a létjogosultsága, hiszen sem az egyenruha, sem a díszmagyar esetében nem volt megállapítható, hogy viselője elérte-e a IV. rangosztály szintjét. Ezeknek a főuraknak már az "excellenciás úr" megszólítás járt. A udvari etikett pedig megkövetelte, hogy a félreértések elkerülése érdekében minden rangosztály képviselője a ruházata (rendjelei, kitüntetései alapján) egyértelműen felismerhető legyen. Erre szolgált a kulcs (titkos kamarás) vagy tű (titkos tanácsos) segítségével az egyenruhán vagy a díszmagyaron rögzített kettős bojt is. Andrássy a titkos tanácsosi rangosztály érdemjelét valószínűleg soha nem viselte. Erre a dupla bojt érintetlen állapota alapján is következtethetnénk. A valódi ok sokkal nyilvánvalóbb: a jel viselése csak a kitüntetett IV. rangosztályhoz tartozását jelezte, miközben az Andrássy által rendkívül nagyra értékelt és szívesen viselt Szent István rendi dekorációk (vállszalag, nagykereszt és csillaga) már személyének az I. rangosztályhoz tartozását jelezték, akkoriban mindenki számára egyértelműen. Ráadásul a kamarási és tanácsosi érdemjelek az osztrák császári udvar iránti lojalitás és hozzátartozás (érdem-) jelei voltak. Mindezek ismeretében érthető, hogy egy Andrássy Gyula, a Kiegyezést aláíró magyar politikus és hazafi ezt az osztrák udvari érdemjelét miért nem viselhette. Mivel az árverésre kerülő arany tanácsosi bojt tűje az ún. 2. típusú (és egyes vélemények szerint először 1890 körül megjelent) kamarás kulcshoz hasonlít, még az is feltételezhető, hogy ez a darab talán csak Andrássy temetésére készült, a ravatalon kiállított számtalan rendjel és egyéb érdemjel között, a nemzet, az ország, az uralkodó és a külföld legmagasabb elismerései közé kerülve láthatta meg először a nyilvánosság. Származás: id. Andrássy Gyula dokumentum és tárgyi hagyatéka a XX. század utolsó negyedében bukkant fel az osztrák műkincspiacon. Mivel a teljes anyagot tulajdonosa nem tudta sem a magyar sem az osztrák közgyűjtemények felé értékesíteni, azt megbontották, szétszedték: java része osztrák és német magángyűjtők tulajdonába került. A kinevezési oklevéllel előkerült érdemjel együttes -- jelen összeállításban és különösen dobozában -- önmagában rendkívüli ritkaság. Tudomásunk szerint titkos tanácsosi érdemjel ebben a formában még osztrák árverésen sem bukkant fel, ezért kutatása és publikációja a jövő feladata."