Az hires Guevarai Antaltol, Spaniol Orszagban Accitana Varassanac Püspöketől, az ötödic Carol császárnac tanacsosátol, historicussától, prédicatorától irattatot három könyve ... [Bártfa] Bartphan, 1628. Klösz Jakab. [132] + 1055 + [23]p. Mellyeket az fenyes es felseges Frideric Vilhelmusnac saxoniai herczegnec parancsolattyara spaniol nyelvből, hozza advan az francia és olasz nyelveken valo irasokat, deac nyelvre forditot, es szamlalhatatlan soc valogatot szep sententiackal, ekes mondasockal, tanulsagockal, az könyvnec leveleinec szelein ertelmeseb olvasasnac okaert meg vilagositot Wanckelius Ianos. Most penig ez Serkentő Oranac első és harmadic könyveit az tekentetes es nagysagos Urnac & c. Felső Wadaszi Rakoczi Györgynec parancsolattyara magyar nyelven tolmacslotta Pragay Andras szerencsi prédicator. Fejedelmi tükör, Antonio de Guevara Európa-szerte közismert művének első és harmadik könyvének fordítása. Eredetije 1529-ben jelent meg Valladolidban és a XVI-XVII. század legolvasottabb művei közé tartozott. A mű három részre oszlik: az első az igazságos fejedelem arcképét rajzolja meg, a második a nevelés kérdésével foglalkozik, a harmadik a fejedelmi erényeket magasztalja. A verses sorokat Prágai András maga is versben fordította, fordítását szintén a korai magyar könyvsikerek között kell számon tartanunk. A mű második részét már korábban Draskovich János tárnokmester és horvát bán magyarra fordította és 1610-ben Grazban megjelentette (RMNy. 994). Az első és a harmadik részt ehhez a kiadáshoz magyarította Prágai András. Prágait erre a munkára Rákóczi György borsodi főispán, a későbbi erdélyi fejedelem ösztönözte, aki később a mű kinyomtatott példányait ajándékul küldözgette ismerőseinek. Ebben az időben Prágai Rákóczi udvari papja volt Szerencsen. Művét az irodalomtörténet-írás a magyar irodalmi manierizmus legjelentősebb és legkiforrottabb alkotásának tartja. Egy két példányban fennmaradt címlapterv vagy próbanyomás alapján feltételezhető, hogy eredetileg egyben kívánták kiadni mind a három részt, azonban mivel az Grazban már megjelent és így is túl nagy terjedelmű a kiadvány, lemondtak erről. Prov.: A szennylapon ajándékozási bejegyzés: „Főtisztelendő Dávid Sándor plébános urnak adta barátsága és tisztelete jeléül Középfalva 15-én Augusztus 1888. Bethlen András.” Majd alatta ugyanúgy Bethlen András autográf írásával, de egyértelműen későbbi bejegyzésként: „Visszavonom! lévén a könyv protestans-ízű. Bethlen.” Az ajándékozási bejegyzést követő szinte humoros, familiáris kiigazítás arra enged következtetni, hogy Bethleni gróf Bethlen András (1847-1898) politikus, országgyűlési képviselő, közgazdász végül megtartotta a könyvet. Az utolsó levélen Bessenyei György (1747-1811) felvilágosodás korabeli császári testőrtiszt, író ükapjának, Bessenyei Boldizsárnak (1599-1652) feljegyzései a 17. század első feléből. A bejegyzésekben főként a fontosabb családi eseményeket rögzítette gyermekeivel és feleségével kapcsolatban, melyekben eddig ismeretlen adatokat is közöl. XVIII. századi bordázott és aranyozott gerincű félbőr-kötésben. A címlap és az utána következő két levél javítva, továbbá számos helyen javított levelekkel. Jó példány. RMNy 1400; RMK I 566; Caplovic 154. 18th century half-leather binding, with raised bands on the gilt spine. The title page and many other leaves are repaired. A fine copy.