Michael de Hungaria: Evagatorium

A XV. század végén virágzó prédikációs irodalom kiemelkedő jelentőségű kézikönyve. A műről és szerzőjéről legteljesebb képet Borsa Gedeon Michael de Hungaria című művéből kaphatunk (Budapest, 1997. Borda Antikvárium). Annak ellenére, hogy számos kiadást ért meg, és rendkívüli népszerűségre tett szert, magával a művel, illetve szerzőjének személyével kapcsolatban számos probléma vetődik fel: jóformán még azt sem tudjuk, hogy a nevében szereplő országmegjelölés az ő magyarországi születésére, vagy éppen apjáéra utal-e, neve alapján csupán hosszabb külföldi tartózkodásában lehetünk biztosak. A mű azon részei, amelyekben angliai helyi utalások találhatók, illetve a latin szövegben fellelhető anglicizmusok a könyv keletkezési helyéül Angliát valószínűsítik. Az Evagatorium jelenlegi ismereteink szerint Michael de Hungaria egyetlen műve, jóllehet korábban több más művet is tévesen neki tulajdonítottak. Azonban a könyv, mint az a tartalomjegyzék funkcióját is betöltő címlapból is kiderül, jelen formájában több olyan szöveget is tartalmaz, melyek más szerzőktől származnak: éppen népszerűsége folytán csatoltak hozzá olyan részeket, amelyek többé-kevésbé harmonizálnak a szerző szándékával. Az első beszéd előtt közölt "Intentio magistri Michaelis de Hungaria" című szakaszból kiderül, művét azzal a céllal írta, hogy gyakorlati segítséget nyújtson prédikációk szerkesztésében azoknak a papoknak, akiknek erre nincsen módjuk. 13 olyan szó alapján, amely a különböző ünnepnapokhoz előírt evangéliumi részek illetve epistolák mindegyikében előfordul 13 sermo-t írt meg (az egyes szavak kiemelve a szakaszok elején találhatók), a szakaszokat pedig az ábécé betűivel jelölt részekre bontotta. A könyv segítségével a mutató (Tabula) használatával a szöveghalmazból könnyedén összeállítható bármelyik ünnepre egy prédikáció. Michael de Hungaria tehát egy rendkívül jól használható, gyakorlati kézikönyvet hozott létre, amely a könyvnyomtatás elterjedésével együtt lett igen hamar népszerű. Eredeti címe "Sermones xiii universales" arra utal, hogy szerzője egyetemesen használható művet akart létrehozni, mely mentes minden provinciális utalástól (többek között ez is oka annak, hogy a műből nem hámozható ki személyére vonatkozó utalást). Keletkezésének ideje valószínűleg a XIV. század első felében kereshető, ez is magyarázná a tényt, hogy mire a könyv nyomtatásban is megjelenhetett, addigra szerzőjének személye már feledésbe merült. Mielőtt nyomtatásra került volna a Michael de Hungaria által írt eredeti szöveg, egy angliai szerzetes átdolgozta: 2 beszéddel toldotta meg a Sermonest, majd a mű végéhez még további 3 beszédet fűzött. Ezzel megbomlott a Tabula számainak rendszere, ami teljesen csak az 1496-os kölni kiadásban állt vissza teljesen. Az 1499-es kölni kiadásnál a mű címét is módosították "Evagatorium Benemii"-re (benemiumi zarándokút), majd mikor értelmezhetetlennek találták a Benemii szót, csupán "Evagatorium"-ra. Ezt a címet vették át a későbbi kiadások (az 1501-es párizsi kivételével). Jelen könyv az egyetlen Magyarországon fellelhető teljes példány, a világon összesen öt teljes példánya ismert. Hozzákötve: Ars predicandi