Mária Terézia által aláírt peranyag, mely a Kéry családnak Nádasdy Lipót és a Szapáry-család ellen kezdeményezett eljárásában ítélkezik. Kéry Ferenc, Vas megye főispánja, és felesége, Széchy Julianna, a családjuk iránti érdemei és a Felső-lendvai uradalom, valamint Muraszombat és Szécsisziget megszerzésben tett szolgálatai fejében Szapáry Péternek adományozott több birtokot és kastélyt. 1688. II. 24-én Bécsben I. Lipóttól az adományozást megerősítő beleegyező nyilatkozatot nyert Szapáry. 1689-ben Felső-Lendva, korábban Nádasdy Ferenc birtoka is a peres ügy vonzásába kerül. Az ezen birtokok feletti perben 1744 júliusában Pozsonyban elhangzottakat és Mária Teréziának a Nádasdy- és Szapáry-család javára hozott ítéletet tartalmazza ez a kötet. III. Nádasdy Ferenc a família egyik legjelesebb tagja, korának kiemelkedően gazdag mágnása és egyben mecénása volt. 1644-ben királyi tanácsos, 1664-ben országbíró, majd később királyi helytartó lett. A tudomány és műveltség terén tett fáradozásainak példája az 1658-as pottendorfi törvénygyűjtemény, valamint a Mausoleum. A Wesselényi-összeesküvésbe keveredvén 1671-ben kivégezték. Nádasdy Lipót (megh. 1758) IV. Nádasdy Ferenc első fia, a felső-lendvai uradalom birtokosa volt, ő közhivatali pályán emelkedett magasra: 1730-ban helytartósági tanácsos, 39-ben királyi kincstárnok, 1744-ben a tartományi biztosság elnöke, később királyi fő lovászmester, majd Magyarország kancellárja lett. 1751-ben örökös címül elnyerte Komárom megye főispánságát. I. Szapáry Péter a törökök elleni vitézsége és a Kéry-Széchy családnak tett szolgálatai okán emelkedett magasra. 1690-ben I. Lipót bárói címmel tüntette ki, ugyanekkor kapta meg a "Muraszombat örökös ura" címet.
A mű címe
Processus C. Keri contra C.C. Nadasdi et Szapary in via Instantiae promotus et terminatus A(nn)o 1748