Közli, hogy több — közelebbről meg nem jelölt — fontos és nyomós ok mellett az uralkodó beteges állapota sem teszi lehetővé, hogy hosszabb útra vállalkozzon, így nem tud az 1581. I. 6-ára, Pozsonyba összehívott országgyűlésen részt venni. Egyúttal jelzi, nemsokára tudatni fogja a címzettel, hogy a gyűlést mely időpontra halasztja el. A király végül szeptemberben küldte ki meghívólevelét Prágából, amely november 11-ére hívta össze az országgyűlést, az uralkodó viszont csak a következő év januárjában érkezett meg Pozsonyba. Ismert, hogy Rudolf nem szívesen foglalkozott politikai ügyekkel, figyelmét inkább művészeti és tudományos kérdések kötötték le. Utazni különösen nem szeretett, trónra kerülése után - a magyar rendek sürgetése ellenére - csupán néhány alkalommal járt Magyarországon. Ennek az iratnak átfogalmazott változatát küldte később szét Istvánffy a meghívottak számára. A történeti kutatás előtt eddig csupán ez utóbbi volt ismert (Országgyűlési emlékek 7, 29). Istvánffy főképp történetírói munkássága miatt vált a kor kiemelkedő személyiségévé. Magyarország 1490-1613 közötti történelmét tárgyaló fő műve a mai napig a XVI. század történetének forrása. A XVII-XVIII. század legnépszerűbb hazai történelemkönyve, a főúri és nemesi könyvtárak nélkülözhetetlen darabja volt. Jelentőségét mutatja, hogy Zrínyi hadtudományi munkáinak és a Szigeti veszedelemnek is egyik legfontosabb kútfőjéül szolgált.
Papíroklevél, papírfelzetes viaszpecséttel, kívül címzéssel. Kelt: Prága, 1580. XII. 31. A felbontásnál keletkezett — a szöveget nem érintő — hiánnyal.