Braun, Georg - Hogenberg, Frans - Iaverinum vulgo Rab...
Köln, ca. 1600G. Hoefnagel metszete N. Aginelli után, 1596-ban. Megjelent: Braun G. - Hogenberg F.: Civitates Orbis Terrarum. 1572-1617.
Győr részletes látképe madártávlatból mutatja be a 16. század végi, stratégiailag fontos magyar várost. A metszet a Rába folyó és a Duna egyik ágának találkozási pontját mutatja be, kiemelve Győr mint erődített város és jelentős kereskedelmi központ jelentőségét.
Méret/size (margók nélkül/not including margins): 35×51,8 cm
A képet Győr bástyás erődítményei és az olasz hadmérnökök által tervezett püspöki palota uralja. Ezek a jellemzők hangsúlyozzák a város szerepét a Habsburgok legkeletibb erődjeként az oszmán-habsburg háborúk idején. A Miasszonyunk-székesegyház közelében található palota a város többrétegű történelmét tükrözi, mivel egy korábbi római templom helyén épült.
A kísérő kartusszöveg egy sorsfordító eseményt idéz fel: Győr ostromát és elfoglalását Szinán basa, III. Murád szultán parancsnoka által 1594. szeptember 29-én. Erre egy kimerítő ostrom után került sor, amely július 31-én kezdődött, miután Szinán basa győzelmet aratott a keresztény erők felett Schutta szigetén. Az 1597-es keltezésű metszet Nicolas Aginelli olasz térképész 1566-os rajzán alapul, amelyet később Georg Hoefnagel átméretezett és átdolgozott. Megőrzi Győr oszmánoktól való elestének emlékét, miközben hangsúlyozza a város katonai és történelmi jelentőségét.
A metszetet emellett kölünböző figurák keltik életre, és bepillantást engednek a régió kulturális és katonai sokszínűségébe. Vannak köztük hajduk, magyar nemesasszonyok, egy lenyilazott lengyel lovag és egy török fogoly. E karakterek nemcsak vizuálisan teszik érdekesebbé a képet, hanem a kor összetett társadalmi és katonai kölcsönhatásait is tükrözik, hangsúlyozva Győr vitatott státuszát az Oszmán Birodalom és a Habsburg Monarchia közötti háborúk idején.
A város történelmi jelentőségét tovább illusztrálják a kulcsfontosságú eseményeket jelölő feliratok, mint például II. Maximilian császár 1566-ban létrehozott „bevehetetlen tábora”. Ez az összefüggés kiemeli Győr jelentőségét a Habsburgok védelmi stratégiájában, különösen Buda 1541-es oszmánok általi eleste után. Győr 1594 és 1598 közötti török megszállása után a város szinte teljesen elpusztult, és ideiglenesen átnevezték Yanıkkalera, azaz „égett hegy” névre. A pusztítás ellenére Győr a 17. században kezdett talpra állni, és a 18. században jelentős újjáépítésen ment keresztül, ami jelzi a város ellenálló képességét és maradandó jelentőségét.
Kiváló állapotban, restaurált.
Szalai 2006/1; Soltész 1993
Good condition: washed, restored.
The Civitates Orbis Terrarum, also known as the "Braun & Hogenberg", is an exceptional six-volume town atlas, widely regarded as the finest book of town views and maps ever produced, featuring 363 engravings. Published in the final decades of the 16th century, it became one of the best-selling works of its time. The text accompanying the maps and views was written by the talented writer Georg Braun. Many of the engravings were based on original drawings by the professional artist Joris Hoefnagel (1542–1600). The first volume was released in Latin in 1572, the sixth in 1617. Frans Hogenberg, a skilled engraver, created the plates for the first four volumes, while Simon van den Neuwel was responsible for the engravings in the fifth and sixth volumes. The atlas also benefited from the expertise of cartographers Daniel Freese and Heinrich Rantzau, who contributed essential geographical data. References were drawn from works by Jacob van Deventer, Sebastian Münster, and Johannes Stumpf. Translations into German and French broadened its accessibility to a wider audience.
Since the publication of its first volume in 1572, the Civitates Orbis Terrarum has had a lasting influence on cartography. The first volume was followed by subsequent editions in 1575, 1577, 1582, 1588, 1593, 1599, and 1612. Volume 2, initially published in 1575, was reissued in 1597 and 1612. The remaining volumes, filled with rich historical insights, were published in 1581, 1588, 1593, 1599, and 1606. The German translation of the first volume, reflecting the atlas's broad appeal, was released in 1574, followed by the French edition in 1575.
The work involved several printers, including Theodor Graminaeus, Heinrich von Aich, Gottfried von Kempen, Johannis Sinniger, Bertram Buchholtz, and Peter von Brachel, all based in Cologne.