Szabad hangok. Erdélyitől. (coll.)
Pesten, 1849. Lukács és Társa.[2] + 35p.
Hozzákötve:
Erdélyi János költeményei.
Budán, 1844, A’ Magy. Kir. Egyetem’ betűivel.
Első kiadás. 320p.
Erdélyi János (1814–1868): költő, kritikus, esztéta, filozófus, népköltési gyűjtő, az MTA tagja. Fiatalon ismerkedett meg a reformkor politikai és irodalmi életének számos nevezetes alakjával, s az 1834-től rendszeresen megjelenő, a népköltészetet és a kor irányzatait mesterien vegyítő verseinek, éles kritikáinak hála az ő neve is hamarosan ismertté lett. A 40-es években már az irodalmi élet fő erőssége. Gondolkodásában jelentős változást hoz az a tizenöt hónap, amit 1844–45-ben Nyugat-Európában tölt. Hazatérve fáradhatatlanul – tollal és személyes agitációval – igyekszik a bajokon segíteni; jelen kötet forradalmi hangú versei is ezt a szemlélet tükrözik.
A borító versoján Dr. Medgyes Simon ex librise található, Bíró Mihály grafikájával.
Későbbi, olíva színű bibliofi félbőr kötésben, az eredeti borítók bekötve.