Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Rudolf Trónörökös Főherczeg őŐ Császári és Királyi Fensége kezdeményezéséből és közreműködésével. I-XXI. kötet.

Első kiadás. [4] + VIII + [3]–594 + [2] p. + 1 t. (kihajtható melléklet), 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia) + XVI + 688 p., 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia) + XVI + 526 + [2] p., 2 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia) + XIV + 604 + [2] + 12 + [4] p., XI + [1] + 412 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia), XII + 512 p. + 2 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia), 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia) + XIV + 656 p., XVI + 732 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia), XII + 604 p. + 1 t. (kromocinkográfia), XII + 594 + [2] p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia), 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia) + XII + 612 p., 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia) + XII + 680 p., 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia) + XII + 600 p., 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia) + XVI + 728 p., XII + 444 p., 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia) + XVI + 886 p + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia), 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia) + XI + [1] + 528 p., XII + 480 p., XII + 512 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia), XIV + 604 p., XII + 574 + [2] +14 + [2] p. 

I. kötet: Bevezető kötet, II. kötet: Bécs és Alsó-Ausztria, III. kötet: Magyarország I., IV. kötet: Felső-Ausztria és Salzburg, V. kötet: Stiria, VI. kötet: Karinthia és Krajna, VII. kötet: Magyarország II., VIII. kötet: Az osztrák Tengermellék és Dalmáczia, IX. kötet: Magyarország III. X. kötet: Tirol és Vorarlberg, XI. kötet: Csehország I., XII. kötet: Csehország II., XIII. kötet: Magyarország IV., XIV. kötet: Morvaország és Szilézia, XV. kötet: Magyarország V. Felső-Magyarország I., XVI. kötet: Galiczia, XVII. kötet: Bukovina, XVIII. kötet: Magyarország VI. Felső-Magyarország II., XIX. kötet: Bosznia és Herczegovina, XX. kötet: Magyarország VII. Délkeleti Magyarország: Erdély és a szomszédos hegyvidékek, XXI. kötet: Szent István koronája országai VIII. Horvát-Szlavonország. 

A monumentális vállalkozás a nagyközönség számára népszerűsítő stílusban írt összefoglaló mű az Osztrák-Magyar Monarchia földrajzáról, állat- és növényvilágáról, történetéről és néprajzáról. A 21 kötetből álló könyvsorozat első kötetét Rudolf trónörökös 1885. december 1-én nyújtotta át apjának, Ferencz Józsefnek. Az egész Monarchiát bemutató munka előkészületeit Rudolf trónörökös (1858–1889) indította el 1884-ben. Az első négy kötet anyagának elkészülte után a trónörökös 1889-ben tragikus körülmények között elhunyt. Ekkor a sorozat szervezését özvegye, Stefánia hercegnő vette át, aki ugyanolyan szellemben folytatta a munkát, mint ahogy azt Rudolf trónörökös is akarta volna. A könyvsorozat még napjainkban is fontos forrása a történészeknek, művészettörténészeknek és néprajzkutatóknak. Az illusztrációk és rajzok a hétköznapi történelem lenyomataiként, korrajzként is értelmezhetők. E kötetekből azok is tanulságos látleletet kapnak, akik a Monarchiára mint az egyesült Európa előfutárára tekintenek. Kósa László akadémikus az alkotók listájával kapcsolatban ezt írta: „Az egyes országok és tartományok bemutatására nagyon helyesen elsősorban ottani tudósokat, írókat és képzőművészeket, esetenként politikusokat és publicistákat kértek föl. A hét magyarországi kötet munkatársai valóban értelmiségi elitet képeznek. Felsorolásukra nincs tér, csupán néhány név álljon itt. A szerkesztőbizottság elnöke – különben az egész mű megszületésének egyik fő ösztönzője – Jókai Mór volt. A közreműködő jeles szépírók közül még Mikszáth Kálmánt, Benedek Eleket, Eötvös Károlyt, a vezető tudósok sorából Márki Sándort, Fraknói Vilmost, Csánky Dezső történészeket, a földrajztudós Hunfalvy Jánost és Lóczy Lajost, művészeink reprezentatív csoportjából Munkácsy Mihályt, Benczúr Gyulát és Mednyánszky Lászlót nevezzük meg. A Szent István koronához tartozó horvát-szlavón társország kötetének szerkesztését Iso Krsnjavi zágrábi egyetemi tanár, neves művészettörténész és kultúrpolitikus végezte. A csehországi szerzők közül Alois Jiráseket, a cseh történelmi regény atyját, a galíciaiak sorából Stanislaw Tarnowski krakkói egyetemi tanárt, kiváló irodalomtörténészt említjük. A népes osztrák szerzői körből a nemzetközi hírű botanikusra, Anton Kernerre hívjuk föl a figyelmet.” A fametszetek a Magyarországot ismertető kötetekben a Morelli Gusztáv vezetésével alapított intézetben készültek Budapesten. 

Egységes, díszes, kiadói egészvászon-kötésben. Kiváló állapotban.