Pomerium Sermonum de sanctis Hyemalium Estivalium

[317] lev. számozotlan lev. 

A szerző a Magyarországon a XV-XVI. század fordulóján virágzó obszerváns ferences mozgalom irodalomtörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű alakja tanítványával, Laskai Osváttal együtt. A késő középkor kiforrott műveltségét hordozó magyar prédikációs irodalom általuk foglalta el végérvényesen a helyét az európai keresztény köztudatban. Temesvári olyan prédikációmintákat alkotott, amelyek alapján a papok – különböző műveltségű hallgatóság számára is megfelelő – szentbeszédet tudtak összeállítani. Bár latinul írt, célja az volt, hogy beszédei a latin szövegek felhasználásával magyarul is elhangozhassanak. Művei egész Európában elterjedtek, és mivel a gyakorlatban is jól használhatónak bizonyultak, számos kiadást értek meg egészen a XVI. század közepéig: a magyarországi szerzetesházak, apácakolostorok sokat fordították és másolták munkáit, a magyar nyelvű kódexek nagy része az ő műveinek fordítása. Temérdek legenda az ő beszédeiből került be nyelvemlékeink sorába. Temesvári Pelbárt élete nagy részét a budai, illetve a pesti ferences rendházban töltötte, életét a teológiai stúdiumoknak, írásnak és prédikálásnak szentelte. Pelbárt 1483-tól volt a dogmatika tanára rendjének budai főiskoláján. Itt írta meg első munkáját, a „Stellarium Corone benedicte Marie…” című könyvét Szűz Mária tiszteletére, miután az 1479-81 között pusztító pestisjárvány idején csodával határos módon meggyógyult. Ezt követően az írás mindennapjainak részévé vált, tanári munkáját könnyítendő zsoltármagyarázó (Expositio compendiosa ... libri psalmorum) könyvet írt, majd 1489 és 1498 között fő művét, a több részből álló hatalmas prédikációgyűjteményét vetette papírra, melynek a Pomerium (Gyümölcsöskert) összefoglaló címet adta. Jelen példányunk a "de tempore" téli és húsvéti részét tartalmazza hiánytalanul. Élete vége felé fogott teológiai enciklopédiájának írásához (Aureum Rosarium Theologiae), melyet halála miatt kedves tanítványa, Laskai Osvát fejezett be.

 Tizennegyedik kiadás. Végig rubrikált, tiszta példány.

RMK III. 170, BNHC P 255, VD16 P 1174, BH 103, BP 37B; USTC 0

Hozzákötve: 

Pelbartus de Themeswar [Temesvári Pelbárt]: Stellarium. 

Hagenau, 1502. viij. kl. Maij. (IV.24.) Henricus Gran pro Johanne Rynman. [166] lev.

Ötödik kiadás.

RMK III 109, BNHC P 262, VD 16 P 1209. USTC 694651.

Poss.: Egy XVI. és egy XVII. századi bejegyzés.

A két mű egybekötve, korabeli négy bordára fűzött, fatáblás, vaknyomásos, sérült egészbőr-kötésben. Helyenként enyhén foltos levelek, illetve szúrágás, egyébként jó példány. Hiányoznak a csatok. Ugyanez a példány szerepel a Magyar Műgyűjtők 5. katalógusban (Borda 26.).