Szent Biblia, az az Istennec O es Wy testamentumanac prophétác es apostoloc által meg iratott szent könyuei. Magyar nyelwre fordittatott egészlen és wijonnan Az Istennec Magyar országban való Anya szent Egyházánac épülésére
Visolban, 1590. Nyomtattatott Mantskovit Balint altal577 + 274 + 117 lev. Az első címlap másolt, hiányzik egy számozatlan oldal, az elöljáró beszéd és az Ószövegség 1-107 levelei, illetve a 109., 228. lev. az Ószövetség Második részének 33. levele, az Újszövetség 83. (helyesen 48) levele és 119-232 levlek. Az Újszövetség 161 és 162. lev. sarka hiányzik, szövegveszteséggel.
A "Vizsolyi Biblia" a magyar művelődés-, nyomdászat- és egyháztörténet mérföldkövének tekinthető, első teljes magyar bibliafordítás. A mű három, önálló címlappal és levélszámozással bíró részből áll. Az első címlap a teljes műre vonatkozik, hátlapján az első rész tartalomjegyzékével. Ez az Ószövetség első 28 könyvét öleli fel. Károli Gáspár 1563-tól haláláig Göncön működött lelkészként. A munkában legalább három segítőtársa volt, de az Újtestamentumot valószínűleg teljesen egyedül fordította. A szöveget terjedelmes magyarázó és utaló széljegyzetek kísérik. A Károli-féle fordítás többé-kevésbé átdolgozott kiadásai évszázadokon keresztül a legolvasottabb magyar könyvek közé tartoztak és a magyar nyelv alakulásában is igen jelentős szerepet játszottak. Erdős Károly a Károlyi emlékkönyvben (1940) közölt tanulmányában 293 teljes vagy részbeni kiadását ismerteti. A feltehetően lengyel származású Mantskovit Bálint (latinosan Valentinus Farinola) Bornemissza Péter műhelyében dolgozott, majd annak halála után Galgócra költözött a mester hátrahagyott készletével. Itt jelentős felszereléssel gyarapodott, és részben már megjelentek azok az új betűk, amelyekkel később a Bibliát nyomtatták. A kiadás fő támogatói kezdetben Mágocsy Gáspár és András, majd haláluk után Rákóczi Zsigmond voltak. Németországból hozattak betűket, Lengyelországból pedig a papírt. A nyomtatás másfél évet vett igénybe, 1590. július 20-án fejeződött be. Ehhez feltehetően négy sajtóra volt szükség, amellyel Vizsoly az akkori magyar műhelyek közül kimagaslik. A könyv terjedelme 603 ív, ez a XVI. század legnagyobb hazai nyomdászati teljesítménye. Példányszámát a szakirodalom 700-800-ra becsüli. 1592 elején Károlyi hagyatékában 20 biblia szerepelt. Bár viszonylag sok példánya maradt fenn, népszerűsége és használtsága miatt ezek többsége nagyon hiányos. Az RMNy szerint hazai közgyűjteményben jelenleg három teljes Vizsolyi Biblia található.
Modern, vaknyomásos egészbőr kötésben, csatokkal. Számos lap javítva.
RMNy 652.; RMK I 236.
The Vizsoly Bible is considered a landmark in Hungarian cultural, printing, and church history, as it is the first complete Hungarian translation of the Bible. The work consists of three parts, each with its own title page and foliation. The first title page refers to the entire work, with the table of contents of the first part printed on its verso. This section contains the first 28 books of the Old Testament.
Gáspár Károli served as pastor in Gönc from 1563 until his death. He had at least three collaborators in the work, though he likely translated the New Testament entirely on his own. The text is accompanied by extensive explanatory and cross-referencing marginal notes. Revised versions of the Károli translation remained among the most widely read Hungarian books for centuries and played a highly significant role in the development of the Hungarian language. In his study published in the Károlyi Memorial Book (1940), Károly Erdős describes 293 complete or partial editions.
Bálint Mantskovit, presumably of Polish origin (Latinized as Valentinus Farinola), worked in the workshop of Péter Bornemissza, and after Bornemissza’s death moved to Galgóc with the equipment left by his master. There he acquired substantial new equipment, and some of the new typefaces that were later used to print the Bible had already appeared. The main supporters of the publication were initially Gáspár and András Mágocsy, and after their deaths, Zsigmond Rákóczi. Type was procured from Germany, and paper from Poland.
The printing took a year and a half and was completed on July 20, 1590. It likely required four presses, which made Vizsoly stand out among Hungarian printing workshops of the time. The book comprises 603 sheets, which represents the largest printing achievement in 16th-century Hungary. The print run is estimated in the scholarly literature at 700–800 copies. In early 1592, 20 Bibles were listed in Károli’s estate inventory. Although a relatively large number of copies have survived, most are very incomplete due to heavy use and popularity. According to the RMNy, there are currently three complete copies of the Vizsoly Bible in Hungarian public collections.
Bound in modern full leather with blind tooling, with clasps. Numerous leaves repaired.