Második Leopold magyar király, Eleuterinek, egy magyar profétának látása szerént. Fordította mulattságból Pozsonyi üres órájiban sz(irmai) Sz(irmay) A(ntal).

Az eredetileg latinul (Leopoldus II. in campo Rákos. Visio Eleutherii Pannonii) -- ugyanebben az évben -- megjelent regényt az első magyar utópista munkaként emlegetik. A főhős egy léghajón utazik a jövő Magyarországára, ahol minden tökéletesen működik. A közigazgatás nyelve magyar, virágzik a kereskedelem és a mezőgazdaság. Mindenki művelt és buzgón vallásos. A szerző kilépvén a jezsuita rendből, II. József elképzeléseinek lelkes híve lett.