Szeged városának kéziratos, színezett szintezési térképe. A város szintezését 1830. április 19-én kezdték meg, alappontnak a vár déli, folyó felőli bástyáján lévő vastáblát vették, amely a híresen magas, 1770-es árvíz szintjét jelölte. A munkálatokhoz kötődik, hogy a következő évben Szegeden állították fel az első tiszai vízmércét, amelyen ettől kezdve rendszeresen leolvasták a vízállást. Vászonra kasírozva. Mérete: 625 x 980 mm. Hozzá: Situation Plan uiber einen Theil des Szegediner Terraines, vorgestellt mit der grossen Uiberschwim(m)ung vom Jahr 1816. A város árvízvédelmi műveinek kéziratos, színes ábrázolása. A térképen látható, a hajóhíd mellett felvett mederkeresztmetszet az 1816. évi áprilisi árvíz idején, az egyes mederszelvényekben számított felszíni sebességet és vízhozamot, az árvíz szintjét, az 1816. szeptemberi vízállást és a legkissebb vízszintet mutatja. A másik ábrán a gátak keresztmetszete látható. A mappán rövid ismertetés olvasható a Tiszán és a Maroson szokásos árvízek jellegzetességeiről. Az 1816-os áradástól a város megmenekült, azonban a belvíz mintegy ezer épületet elpusztított, a belvíz átemelésére ekkor alkalmaztak először szivattyúkat, amelyek közül kettőt már gőzgép hajtott. Keskeny fekete kerettel, vászonra kasírozva, helyenként szakadt. Mérete: 550 x 725 mm. Hozzá: Mühlen Stellung A szegedi hajómalmok kéziratos, színezett elhelyezkedési rajza. A térkép mutatja a hajóhíd alatt lekötött malmok jelenlegi és tervezett elhelyezését, a változtatásra minden bizonnyal azért volt szükség, mert zavarta az akkoriban meginduló gőzhajóforgalmat. A térképen 1851. IV. 29-i keltezés olvasható. Mérete: 540 x 476 mm.
A mű címe
Rajzolat melly N[eme]s Szabad Kir. Szeged várossának belsőbb részeiben található Motsáros vízállásoknak házhelyekre való felosztását mutatja