A bortermeléséről híres olasz Collalto-család Treviso melletti birtokának "charta rogata"-gyűjteménye

A Collalto-família gyökerei több, mint ezer évre nyúlnak vissza a Treviso-i tartományban, ahol gazdasági és politikai hatalmuk megszakítás nélkül tart mind a mai napig. A XII-XIII. században alapították a Collalto és a San Salvatore kastélyt, majd 1321-ben, mikor is VII. Luxemburg Henriktől a szomszédos földekre is kiterjedő teljes körű gazdasági és jogi fennhatóságot kaptak, igazi birodalommá vált a tartomány. Fejlett joggyakorlatuknak példája a "Statuta Collalti". A család századokon keresztül meg tudta tartani autonómiáját, új birtokokat szerzett, és nagy gazdasági és politikai hatalomra tett szert. Magyarországi kapcsolataik legalább a XVII. századra nyúlnak vissza, amikor is a család két tagját az 1659. évi országgyűlés "magyar hazafinak" választja. Napoleon uralomra jutása után sem szűnt meg a család és az uradalom feudális berendezkedésének jellege. Az I. világháborúban a kastélyokat és a szőlőbirtokot nagy károk érték, ezeket a háború után gondosan helyreállították. A gazdaságban a kora középkortól kezdve előtérbe helyezték a szőlő- és bortermelést, minthogy a kor felfogásában a minőségi bor a hatalom jele volt. A szőlőtermesztésről, a fajtanemesítésről vallott felfogásuk és a kifogástalan minőségre való törekvésük okán az olasz borkultúra hagyományteremtő példájává váltak, párhuzamként a francia "chateau"-borkultúra adódik. A XIX. század végéig a San Salvatore kastélyban készítették a bort, ez volt a szőlőfeldolgozás centruma. Később új, modern épületek vették át a kastély szerepét, így alakult ki a mai modern gazdaság. A Collalto név ma a világon egyet jelent a kiváló minőséggel és a bortermelés színvonalának emelését célzó tudományos kutatással. A tételünkben szereplő dokumentumok között egy papírkódex és 5 pergamentekercs szerepel. A tekercsek az ún. "charta rogata" műfajába tartoznak: közjegyző által kiállított dokumentumok hivatalos ügyekről (adásvétel, tartozás, öröklés, stb.), keltezéssel, végzéssel és a tanúk megnevezésével. Egy kivételével latin nyelven íródtak. 1. tekercs a XIV. század végéből, a kiállítás helye: Collalto. 2. tekercs 1527-ből, kiállítója Jacobus Sburlatus közjegyző, bíró... 3. tekercs 1524-ből, kiállítója Hieronymus d'Asylo közjegyző. 4. tekercs az 1520-as évekből, sérült állapotban. 5. tekercs 1627-ből, olasz nyelven. Hieronymus Collalto állította ki a San Salvatore kastélyban. A XII. század végi, XIII. század eleji rongált pergamenbe kötött, 123 levélnyi papírkódex jegyzőkönyv-gyűjtemény, a Collalto-birtokkal kapcsolatos közjegyzői protocollum. A feljegyzések húsz éven keresztül, 1459 és 1479 között készültek. Ezeket a jegyző, vagy annak írnoka már olyan formában írta, hogy az charta rogata formájában kiadásra is kerülhessen. Így a charta rogata-k egyfajta alapdokumentumának vehetjük. A jegyző (a kötetben csak Martinus notarius nevét sikerült felfedezni) kronológiai rendben vezette a kötetet, többnyire minden új ügyet új lapon kezdett, a lap bal felső sarkában megjelölve az ügy jellegét és az érintett személyek nevét. A kötet chartáinak felépítése megegyezik a kiállított charták felépítésével. A jegyzőkönyvben változatos tartalmú ügyeket találunk: birtok- és ingatlanügyeket, a szőlőtermeléssel kapcsolatos ügyeket, házasságok dokumentálását, végrendeleteket és kisebb jelentőségű egyéb ügyeket. A kódex és a tekercsek családtörténeti, művelődés- és jogtörténeti értékkel egyaránt bírnak: a Collalto-birtok mindennapi életén kívül a család fent említett és sokat vitatott joggyakorlatába is betekintést engednek. Collection of manuscript documents concerning the vine-lands of the Collalto family near Treviso. The multiple lot includes 5 vellum rolls (one dating from the end of the 15th century, two from the 1520s and one dated 1627) and a paper codex of 123 leaves bound in a damaged vellum leaf (dating from the 12-13th century). The vellum rolls are "chartae rogatae", i.e. official documents written by the notary, containing the description of a legal problem (selling of a piece of land, heritage, marriages, etc.) and the decree passed. The codex contains documents the structure of which suggests that they were intended to be a sort of preparatory notes for the chartae. They were entered in the book chronologically between 1459 and 1479, starting almost each new case on a new page, marking the type of the matter and the persons involved in the top left corner. The Collalto family have been dominant figures in the history of Treviso ever since the 12th century, when they started their agricultural activity in the March of Treviso. The first written evidence of the family dates back to the 10th century. In the 12th-13th century they founded the castles of Collalto and San Salvatore, and in 1321 were granted full jurisdiction for the castles and the annexed lands. From this time on the family maintained their absolute independence over the next few centuries. The Collalto Statute is a good example of the legal autonomy they enjoyed. Already in the early Middle Ages they concentrated on viticulture aiming at producing quality wines. Most of the process of production took place in the castle of San Salvatore until lately when new requirements of a modern wineyard suggested that modern buildings should be built around the castle. It is now in their eminence in producing quality wines and in research that we see the family spirit continued uninterrupted until today. Their Hungarian connection dates back as far as the 17th century, when two members of the family were elected Hungarian citizens in 1659. The last 28 leaves of the codex are stained and damaged causing loss of text.