Ugrás a tartalomra

(Enyedi György) Georgius Eniedinus: Explicationes locorum Veteris et Novi Testamenti, ex quibus Trinitatis dogma statabiliri solet

(Enyedi György) Georgius Eniedinus
A mű címe
Explicationes locorum Veteris et Novi Testamenti, ex quibus Trinitatis dogma statabiliri solet
1598 (Kolozsvár, Heltai.) (8)+441+(13)p. Néhány levélen apró sérüléssel, a 200-203. oldalak szennyezettek???????. Az utolsó üres levél hiányzik. Korabeli bőrkötésben, tábláin kis sérüléssel. Első tábláján I M V, 1610 jelölés olvasható. Számos jegyzettel és tulajdonosbejegyzéssel. Only two copies are known of this book RMNy 836.; 248.

88. árverés / 33.
Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
Leütési ár: 1 900 000 Ft

Hozzákötve: (Dávid Ferenc): Dehortatio et descriptio Dei tripersonati (Gyulafehérvár, 1568. Hoffhalter.) (8)p. A hazai unitárius irányzat két jelentős korai munkája, az egyház korabeli jeles erdélyi képviselőinek bejegyzéseivel. Enyedi György unitárius püspök bibliamagyarázata az erdélyi unitárius irodalom legnagyobb hatású művei közé tartozik. 1670-es groningeni kiadása révén nemcsak itthon, hanem egyetlenként a hazai Szentháromság-tagadó irodalomból Európa-szerte is komoly befolyással bírt az antitrinitárius mozgalmakra. A szigorúan tudományos jellegű munka a szentháromságtan bizonyítására használt bibliai helyek gyűjteményét tartalmazza, szinte a teljes protestáns irodalom ismeretében összefoglalva az ezek hagyományos értelmezésének megcáfolására alkalmas érveket. Gyűjteménye egy évszázadon át tartó nemzetközi vitasorozatot indított meg. A hely, nyomda és év feltüntetése nélkül megjelent nyomtatványt nem sokkal a szerző 1597. november 24-én bekövetkezett halála után Toroczkai Máté adta ki, Szabó Károly erdélyi példányok possessor-bejegyzéseit vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy 1598-ban már kikerült a sajtó alól. A betűk és a nyomdadíszek tanúsága szerint a kolozsvári Heltai-műhelyben készült. Toroczkai fordításában 1619-ben magyar nyelven is napvilágot látott. A hazai unitárius egyház megalapítójának és első püspökének, Dávid Ferencnek tulajdonított, címlap nélküli verses vitairat az erdélyi unitárius irodalom igen korai darabja. Első részében a magyarországi állapotokat festi le, második része pedig a szentháromságtant gúnyolja. A hely és év nélkül megjelent nyomtatvány tipográfiai ismertetőjegyei szerint kétségtelenül a gyulafehérvári Hoffhalter műhely terméke. Páratlanul ritka, magyarországi közgyűjteményben csupán egyetlen példánya ismert (ezen kívül még egy található Gyulafehérváron). A kötet tulajdonosai az erdélyi unitárius közösség kiemelkedő tagjai közül kerültek ki: 1608-tól Varsolci M. János későbbi kolozsvári rektor és kolozsi lelkész birtokolta, aki ebben az évben kezdte meg kolozsvári tanulmányait. A kötéstáblán olvasható monogram szerint ő köttette be a könyvet 1610-ben. A kötet végén Varsolcinak a szakirodalom számára ismeretlen, latin nyelvű verses teológia munkája és egy epigramma olvasható, amelyet 1609-1610-ben írt Kolozsvárott. Ezt Rettegi János fejedelmi udvari pap "Az ariánusok ellen való készület" című teológiai munkájának másolata követi 1608-ból, amelyhez a következő évben ugyanaz a kéz megjegyzéseket fűzött. Pártfogói segítségével került példányunk 1629-ben Papolci György, későbbi maroszéki esperes tulajdonába, aki bőséges jegyzetekkel látta el, és egy imádságban lelkésszé avatását is megörökítette. Talán Varsolci vagy Papolci nevéhez kötődik a bibliai helyek lapszéli magyar fordítása is. 1817-ben Sárdi Sámuel unitárius lelkész és egyházi énekszerző könyvei közé került.