Ugrás a tartalomra

Beythe András: Fives könüv. Fiveknek es faknac nevökröl, termezetökröl es hasznokrul irattatot es szöröztetöt Magar nyeluön az fö Doctoroknak es termeszet tudo orvosoknak Dioscoridesnek es Matthiolusnak bölts irasokbul. --- altal.

Beythe András
A mű címe
Fives könüv. Fiveknek es faknac nevökröl, termezetökröl es hasznokrul irattatot es szöröztetöt Magar nyeluön az fö Doctoroknak es termeszet tudo orvosoknak Dioscoridesnek es Matthiolusnak bölts irasokbul. --- altal.
1595 (Nymet Vivaratt), (Manlius ny.) (8)+136 levél. A címlap, valamint 16 levél másolattal pótolva. A kötet végére bekötött, kéziratos, kihajtható levélen három magyar nyelvű recept olvasható. 1630-as datálású első kötéstábla felhasználásával készült, XX. századi bőrkötésben. Négy levél javítva, részben pótolva. 20th century leather binding made of parts of the original dated 1630. The title page and 16 leaves are replaced with a copy, 4 leaves are restored.????? RMNy: 766., RMK I/ 278. Poss.: Magyary-Kossa Sámuel gyűjteményi bélyegzőjével.

90. árverés / 83.
Kikiáltási ár: 1 500 000 Ft
Leütési ár: 1 800 000 Ft

A mű Melius Juhász Péter Herbarium-a után a második magyar orvosi füveskönyv. A szerző a Batthyányak körmendi birtokának udvari lelkésze volt. A gyógyfüvek iránti érdeklődését apjától örökölhette, aki Batthyány Boldizsár németújvári lelkészeként lelkes amatőr botanikus is volt. Beythe István az itt menedékre találó, a kor legnagyobb növénytani tudósaként emlegetett, németalföldi Carolus Clusius segítőjeként részt vett a világ első gombaatlaszának (lásd 44. tételünket), valamint a magyarországi növények első latin-magyar névjegyzékének (Stirpium nomenclator Pannonicus) összeállításában is. Fia, András a könyv megírásakor Melius Juhász művét használta fel. A szöveg mintegy kétharmada a Herbarium szinte szó szerinti átvétele, a többi az olasz Matthioli népszerű munkájának fordítása. A szakirodalom méltatása szerint számos, Meliusnál azonos cikkbe besorolt és zavarosan tárgyalt fajt sikerült szétválasztania. A nyomdász, Johannes Manlius a XVI. századi magyarországi könyvnyomtatás egyik jelentős alakja volt. A feltehetően szlovén, protestáns mester a krajnai Laibachban (ma Ljubljana) kezdte tevékenységét, majd kiutasítása után Graz-ba ment. Innen hívta meg birtokára Batthyány Boldizsár 1582-ben. A humanista főúr igazi szellemi központot alakított ki Németújváron. Nevéhez fűződik a kor legnagyobb magyar könyvtárának létrehozása (mintegy 100 ősnyomtatvánnyal), amely máig fennmaradt az ottani ferences kolostorban. Háromévi itteni működés után a nyomdász több környékbeli főúr, így a Zrínyiek, Nádasdyak birtokain (Varasd, Monyorókerék, Németlövő) dolgozott, majd 1595-ben visszatért Németújvárra. A páratlanul ritka műből az RMNy szerint közgyűjteményben két teljes példány található.