A legelső magyar nyelvű s egyben a legrégibb magyar református hitvallás német kiadása. A magyarországi művelődéstörténet ritka, becses dokumentuma. Magyarul 1559-ben jelent meg Kolozsváron Heltai Gáspár műhelyében. A nevezetes vallástörténeti irat a hazai lutheri és helvét irányzat elkülönülését jelzi. Az 1559. november 2-án Marosvásárhelyen összeült zsinaton a magyarországi és erdélyi lelkipásztorok hét pontban összegezték az úrvacsoráról vallott tanításukat. A szöveg megfogalmazása elsősorban Melius Juhász Péter munkájának tekinthető. Melius 1559 tavaszán került kapcsolatba az erdélyi reformáció vezetőivel, Dávid Ferenccel és Heltai Gáspárral, akik az ő hatására fordultak helvét irányba. Heltai áttérését éppen az ő műhelyében napvilágot látott hitvallás bizonyítja. A német fordítás Dávid Ferenc és Heltai Gáspár munkája. Tartalmilag hű, de formailag szabadon átdolgozott. Tudomásunk szerint magyarországi közgyűjteményben csupán egyetlen példánya található.
A mű címe
Beschlus und Form der lehr vom Testament und Abendmal unsers Seligmachers Jesu Christi... Mit sampt den Dienern der Kirchen zu Clausenburg. Im heyligen Synodo und Priesterlicher Samlung zu Newmarck in Sibenbürgen.