A magyar nyelvű Miatyánkot, Üdvözlégyet és 1-10-ig a tőszámneveket tartalmazó, különböző nyelveket bemutató mű az összehasonlító nyelvészet úttörő munkája. 24 nyelvből közöl szemelvényeket ábécérendben, hozzáfűzve mindazt, amit Gesner az adott ország földrajzáról, kultúrtörténetéről tudott. Magyarországról való ismeretei meglehetősen homályosak. Tudomása volt az Újszövetség magyar fordításáról, de hiábavalónak tartotta, mivel ismeretei szerint a magyar nyelvet írásra nem használják, még a parasztok is latinul írnak. Szerinte a magyarok, a Vág folyó mentén illírül beszélnek (feltehetően valamilyen szláv nyelvre gondolt), ugyanakkor tisztában volt azzal, hogy a magyar egyik nagyobb ismert nyelvre sem hasonlít. A szemelvények többnyire a Miatyánk szövegéből állnak, a magyar nyelv esetében kivételesen közöl hosszabb mintát. A szöveg csak kissé tér el Dévai Bíró Mátyás Ortographia Hungaricája 1549-es kiadásában lévő magyar szövegrészektől, így elképzelhető, hogy Gesner közvetlenül vagy hallomás útján innen vette azt. A szavak pontatlan átírása feltehetően a magyarul nem tudó szedőtől ered. A köteteknek csupán egy részébe beragasztott melléklet példányunkból hiányzik.