A Pesti Magyar Színházban 1837. január 19-én került színpadra Felice Romani: Az ismeretlen nő című darabja Bellini zenéjével. A szöveget Szerdahelyi József (1804 -- 1851) színész, operaénekes, zeneszerző, operarendező, zenekari muzsikus fordította, és főszereplésével az ő jutalomjátékaként adták elő. Az első felvonás után Szerdahelyit és Dérynét "éljenek" kiáltások közepette előhívták, és koszorúkkal, illetve ezzel a verssel köszöntötték. A korabeli beszámolók szerint, bár a darab nem aratott osztatlan sikert, "a színterem tömve" volt, "valamennyi páholy és zártszék el vala foglalva". A költemény megjelent a Honművész, 1837. március 5-i számában is, szerzőjéről nem találtunk adatokat. A cím alatt korabeli kézírásos feljegyzés örökítette meg, hogy milyen alkalomra készült a vers.