A kéziratos dokumentum a Nyáry és az Andrássy család között, a monoki birtok körül zajló perhez összeállított anyagot tartalmazza. A "monoki jószág" útját Monoki Miklóstól tárgyalja, az ő lányukat vette el Thököly Zsigmond, akinek fia, Miklós adta zálogba anyai jussát 1669-ben a vele egyébként rokonságban álló Nyáryaknak. Az irat részletesen tárgyalja a kiterjedt és összetett birtokügyeket, a könnyebb megértés érdekében családfát is közöl. Amennyire a szövegből kivehető, talán a Nyáryak megbízására készülhetett, a Királyi Kúria számára. A per valószínűleg Nyáry Zsigmond és Andrássy István, a Lőcse feladásáról elhíresült kuruc generális között zajlott. Feltehetően 1723 után keletkezett, miután Zsigmond grófi rangot nyert. 15 beírt oldal, zsinórral összefűzve.