A rendkívül ritka RMK kiadvány egyetlen olyan példánya, amely mindkét címlapot tartalmazza. A latin nyelvű címlap eddig teljesen ismeretlen volt a könyvtörténeti kutatás előtt. Ezen kívül is csupán egyetlen, hiányos példánya ismert. A református tanítás legáltalánosabban elfogadott, legnagyobb jelentőségű irata a pfalzi teológusok által összeállított Heidelbergi Káté. A hitelvek rövid és tömör összefoglalása azonban az iskolai oktatás és a kevésbé művelt hívek számára túlságosan "súlyos" anyagnak bizonyult. Ezért többféle egyszerűsített összefoglalása született. Legnagyobb hatású a gyulafehérvári főiskola tanára, Johann Heinrich Alsted által összeállított, 77 kérdés-feleletből álló kivonatos változat volt. Latinul 1634-ben, magyarral kiegészítve két évvel később jelent meg első alkalommal. Közkedveltségét bizonyítja, hogy ezt követően számos kétnyelvű kiadása látott napvilágot, sőt kétféle román fordítása is született. Az iskolai oktatásban és napi hitéletben is használt katekizmus osztozott az ilyen típusú könyvek sorsában: egyes kiadásaiból csupán egy-két, legfeljebb három példány maradt fent, azok is általában hiányosak, csonkák. Sőt, egyik megjelenéséről csak közvetett híradásból lehet tudni. Alstedet a herborni egyetemről hívta meg 1629-ben Bethlen Gábor fejedelem a gyulafehérvári főiskola teológiai és filozófiai tanszékére, ahol e tárgyakon kívül nyelveket tanított egészen 1638-ban bekövetkezett haláláig. Szenci Kertész Ábrahám váradi nyomdája a korszak, legigényesebb, a legkorszerűbb, németalföldi betűkkel felszerelt műhelye volt. A nyomdász e kötet érdekes, kettős címlapját is rendkívül ízlésesen oldotta meg. A néhány körzetből alkotott keretet és címlapdíszt úgy szerkesztette meg, hogy bár tökéletesen harmonizálnak egymással, valójában teljesen különböznek egymástól.