Figyelmezteti őket, hogy "... az Erdely feiedelemtöll es nemely heliekböll vy hireink iüttek Hogy ty kegyelmetek heliekböll fel kelny keszülven hatalmas es gyözhetetlen Chaszarunknak es az szenth bekesegnek es az mi velünk valo fogadasnak ellene Homonnay Georgiott Erdelyben es Radoly Vaydatth Havas Alfoldeben valo vitelre [?] akarvan es Lippa waratth ez mostany Erdely feiedelem Bethlen Gáborrall megh adatny az benne valo gonoszoknak segetseggell tenny akartatok..." Arra inti őket, hogy tartsák magukat a törökkel kötött egyezséghez, mert különben "... Myk az veghvarbeliekkel es hadainkall az Erdely Orszagnak es több Orszagoknak Mintth hogy hatalmas gyözhetetlen Chaszarunktoll parancsolasunk vagion eörzesere oltalmazasara Immar megh nem tartozhatunk hanem Igy most hadunkall oda megiunk es valamintth az is Isten adia az leszen..." A törökök évek óta követelték az Erdély határán levő Lippa és Jenő várakat. A fenyegetés hatására 1616 tavaszán az országgyűlés kimondta a két végvár átadását. Az erdélyi fejedelemségre pályázó Homonnai Drugeth György 1614 ősze óta kapcsolatban állt a lippai őrséggel, és II. Mátyás katonai segítségének ígéretével bíztatta őket ellenállásra. Seregének jelentős részét a hajdúk közül toborozta, ezért inti a budai pasa levelében nyugalomra a címzetteket. Miután Lippa védői megtagadták az engedelmességet, Bethlen Gábor 1616. június első felében ostrommal foglalta el azt saját katonáitól, majd átadta a temesvári pasa csapatainak. 1 beírt oldal, a hajtogatás mentén apró hiányokkal. Kelt: Buda, 1616. V. 18.