A Kazinczy családot köszöntő költemény szerzője Jólsvai Deli László legenyei református lelkész volt, aki aláírta és keltezte is művét (Legenye, 1784. VII. 22). A vers az özvegy Bossányi Zsuzsa anyai erényeinek magasztalása után sorra veszi "gyümölcseit": Ferencet, Dénest, Júliát, Lászlót, Klárát, Zsuzsannát, Józsefet és Miklóst, mindegyiküket 10-20 sorban dicsérő szavakkal mutatja be. Ferenccel kapcsolatban megemlíti műveltségét, olvasottságát, nyelvtudását, és reméli, hamarosan Zemplén vármegyei tisztviselőként öregbítheti a "Kazinczi úri ház" hírnevét. Az életrajzi adatokból ismert, hogy a tanulmányait nemrégiben befejező írót 1783-ban édesanyja valóban hazahívta Alsóregmecre, arra ösztönözve őt, hogy megyei hivatalba kerüljön. Ez 1784 novemberében sikerült is, azonban Kazinczy szinte azonnal fel is adta aljegyzői állását. Az író naplójában egy helyütt emlegeti is Deli Lászlót, a "korhely papot", akit — az ott leírt vita hevében — beszélgetőtársa vádja szerint "eggy kulacs borral Újhelyig is el lehet csalni". Bár a vers szövegének díszes írása és az eltérő tintával papírra vetett aláírás képe különbözik egymástól, nagyon valószínű, hogy mindkettő Deli autográfja.
7 beírt oldal. Foltos lapokkal, az utolsó levél alsó sarka hiányzik, ez kis mértékben az aláírást is érinti.