Tamási előbb a "Székely irodalom" című írását ért kritikák ügyében ír. Hallott róla, hogy a szöveget felolvasták, az Ellenzék című lap azonban nem akarta közölni. Majd Tompának az Ellenzékben közölt korábbi véleményével vitatkozik, miszerint a székely írók "utánzók", csupán a "siker mámora" csábítja őket. Úgy érzi, ezek az általános kijelentések csak őrá vonatkozhatnak, miként a "Nyírő utánzás" és a "székely misztikus betegség" vádja is. Leírt ellenvetéseire vár részletes választ Tompától, végül pedig barátsággal búcsúzik, hiszen, mint írja: "Csak a véleményünk s a vérünk játéka más. De biztos vagyok abban, hogy minden igazi, szép és őserejű székely mondatnak és jószándéku harcosnak egy aránt örvendünk."
1 beírt oldal, fejléces levélpapíron. Kelt: New York, 1923. XII. 25. (Szent Karácsony napján). A boríték mellékelve.