Magyar encyclopaedia. Az az, minden igaz és hasznos Böltseségnek szép rendbe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása --.

1653 Ultrajecti [Utrecht]

Ár

5 800 000 Ft

Kategória: Régi Magyar Könyvtár

Azonosító

103132

Magyar encyclodaedia. Az az, minden igaz és hasznos Böltseségnek szép rendbe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása Apatzai Tsere János által.

Ultrajecti [Utrecht], 1653 [1655], Ex Officina Joannis a Waesberge.

A magyar tudománytörténet egyik mérföldkövének számító, a kor teljes tudományosságát magyar nyelven összefoglaló munka első kiadása, Apáczai fő műve. Méltatói kiemelik a kor haladó szellemi irányzatait egységbe foglaló, korszerű gondolkodásmódját, hangsúlyosan természettudományos jellegét, valamint a magyar tudományos szókincs megalkotásában betöltött úttörő szerepét. A szerző 1648-ban Geleji Katona István ösztöndíjával több holland egyetemen tanult, majd Utrechtben teológiai doktori fokozatot szerzett. 1653 nyarának végén Csulai György református püspök korábbi hívására hazatért és Gyulafehérváron kezdett tanítani. Reformelképzelései miatt elbocsátották és II. Rákóczi Györgynél is kegyvesztett lett. Lórántffy Zsuzsanna és Bethlen János közbenjárására azonban 1656-ban a fejedelem kinevezte a kolozsvári iskola vezetőjévé. Az Enciklopédia alapötlete Bisterfeldtől származik, akinek Apáczai tanítványa volt Gyulafehérváron. Eszerint a Biblia magyarázatát csak a tudományok teljes körű ismerete teszi lehetővé. A mű mintájául Alsted 1630-ban napvilágot látott enciklopédiája szolgált, forrásai között pedig a kor legkiválóbb szerzőinek (Descartes, Petrus Ramus, Scribonius, Henricus Regius, Dudleius Fennerus és Amesius) munkáit találjuk. Eredetileg 12 fejezetből állt volna, de az utolsó - a retorikai - nem készült el. A szakirodalomban a mű előzményeként emlegetik a még Hollandiában írt, de 1654-ben Gyulafehérváron megjelent Magyar Grammatikácskát, amelyben Apáczai kísérletet tett egy filozófiai ágazat magyar szaknyelvének megteremtésére. Az Enciklopédia első nyolc része még Utrechtben került nyomdába, az utolsó három fejezet azonban már Erdélyben született, és innen küldte ki azokat Apáczai. Ez az oka, hogy - távollétében - igen sok sajtóhiba és lapszámtévesztés került a kötetbe. A nyomtatvány három részből áll: az első maga az Enciklopédia szövege, ezt követi - önálló címlappal, de folyamatos lap- és ívszámozással- az 1653 novemberében, a gyulafehérvári kollégiumban elmondott beszéd „Oratio de studio sapientiae” címmel, végül Apáczai négy latin nyelvű levele zárja a kötetet.
Későbbi, aranyozott, bordázott gerincű félbőr kötés. Az oldalszámozások több helyen felcserélődtek, a szöveget ez nem befolyásolja. Fekete tintás rájegyzések pár oldal margóján. A címlapon és a 165. oldalon amatőr javítás. Az utolsó pár levélen szúrágás nyoma. Kiváló példány.
RMNy 2617., RMK I 876., RMK III 1941.

Apáczai's main work is the first edition of a landmark work in the history of Hungarian science, summarizing the entire scientific knowledge of the period in Hungarian.
Later half leather binding with raised bands to spine with gilt decoration and red leather title labels. Page numbering has been reversed in several places, without affecting the text. Black ink annotations to margins of a few pages. Amateur repairs to title page and page 165. Marks of marks of bark beetles on the last few leaves.