Ugrás a tartalomra

A Királyi Könyvbíráló Főhivatal cenzori utasítása Markó Albert váci királyi könyvbírálónak

1845 Budán

Ár
85 000 Ft
Kategória: Oklevelek
Azonosító
103601
Kis mappa 4.

A főhivatal értesíti és egyben utasítja Markó Albert váci királyi könyvbírálót, hogy a legutóbbi királyi udvari rendelvény alapján a svájci illetőségű Eidgenössische Zeitung és a Staats-Zeitung der katolischen Schweitz című „politikai lapok, üdvös irányuk, s a józan elvek terjesztésében közre munkálkodó czélzatuk miatt … a cs. k. német örökös tartományokban úgy Magyar országban is minden megszorítás nélkül megengedte[ssék].”

Az értesítő aláírói a kor rangos főhivatalnokai voltak: Szőgyény-Marich László (1806–1893) politikus: császári és királyi kamarás, a Magyar Királyság Főrendiházának elnöke (1883. május 25. – 1884. december 7.), a Magyar Királyság országbírója (1888. február 27.–1893. november 19.), az Aranygyapjas rend vitéze, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja. Szögyény a rendelet keletkezésének idején a magyar királyi udvari kancelláriánál előadó tanácsos, majd helytartósági tanácsos, a magyar tanulmányi bizottság elnöke és udvari kancellár.  Czech János (1798–1854) városi bíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, emellett történetíró, aki régi magyar vonatkozású történeti és nyelvemlékek felkutatásában és gyűjtésében jeleskedett. Róla nevezték el a XVI. század elejére datált Czech-kódexet, a Szent Bernát himnuszát is tartalmazó, Kinizsi Pálné, Magyar Benigna számára készült imádságos könyvet. Povazanecz János a királyi helytartósági tanulmányi bizottsággal egyitett könyvbirálati főhivatal írnokaként tevékenykedett a rendelet születésének idejében. 

A Királyi Könyvbíráló Főhivatal a Habsburg birodalom idején a könyvek és kiadványok cenzúrázásával és engedélyezésével foglalkozott. A nyomdák és kiadók felett felügyeleti joggal is rendelkezett, valamint a tiltólistára került kiadványok szerzőinek, nyomdáinak és terjesztőinek felelősségre vonása is feladatai közé tartozott.  

Az Eidgenössische Zeitung egy liberális-konzervatív és föderalista irányzatú svájci napilap volt, amely 1845-től 1860-ig Zürichben, majd 1864-ig Bernben jelent meg. A Staats-Zeiuntg der katolischen Schweitz luzerni napilap volt.

Papír, 2 fol, 2 beírt oldal, magyar nyelven, Szőgyény László aláírásával és Czech János, valamint Povazanecz János ellenjegyzésével, rányomott papírfelzetes viaszpecséttel, hátoldalán tartalmi feljegyzéssel. A hátoldalon kisebb, a szöveget nem érintő hiány. 

Paper, 2 folio, in Hungarian with the signature of Hungarian politician László Szőgyény and countersignature of Hungarian judge and historian Czech János, and censorship clerk János Povazanecz.