I. Rákóczi Ferenc derékképe Kupeczky János festménye után

Olajfestmény falemezen. Korabeli másolat. Keret mérete a díszekkel:60×113 cm. Képméret:45×60 cm. Hátoldalán lent tintával Franciscus Ragoczy felirat. Korábban restaurált, a mozaikos repedések felülete elsimítva. A keret négy sarkán díszes rátét, fejnél és lábnál dúsan és igényesen faragott barokk stílusú növényi ornamentika.

Felsővadászi I. Rákóczi Ferenc (Gyulafehérvár, 1645. február 24. - Zboró, 1676. július 8.) választott erdélyi fejedelem, de méltóságában nem erősítették meg. Felesége Zrínyi Ilona, fia II. Rákóczi Ferenc volt.

A mű eredetije a nagyszebeni Bruckenthal képtárban volt. A képről Kazinczy Ferenc írt először: „Hasonló vétket kővettek-el Rákóczy Ferencznek, az Elsőnek, Kupeczky által festett képével is. A’ félszegség ezt a’ hátulsó szobáknak eggyikébe dugatta, nem általellent az ablakkal, hanem a’ sötétebb falra. A’ kép már az által, hogy Magyarnak míve, még pedig annak a’ Magyarnak, a’ kihez csak az eggy Lengyel-Királyi Udvari-Festő Mányoki közelített, érdemlette volna hogy itt díszes és világos helyre tétessék; de azt belső érdemére nézve is kívánhatta. – A’ szerencsétlen Fejedelem, ki az csak névvel volt, mert atyja ’s anyja Erdélyt a’ Rákóczy névtől elidegenítették* pánczélba öltözött; vállán nyusztkaczagán vagyon elvetve – (melly bölcseséggel, a’ haszontalan herczegi bíbor helyett!) – jobbja megmarkolá a’ töröknyelű kardot – (ismét melly bölcsességgel.) – ’s az hüvelyéből félig már ki van rántva. Levont szemöldöke elfedi a’ vad szemet, ’s ajkai elharapják keble’ dühét. – A’ Festő’ gondolatja magas, ’s a’ legnagyobb dicséretet érdemli a’ dolgozás is… Kupeczkynek e’ munkáját Artaria Bécsi Rézmetszési Kereskedő Westermeyer által metszeté vonásos (schraffirt) munkában, melly a’ tanult szemnek kedvesebb a’ pontozásoknál, és a’ melly Kupeczkynek erővel teljes dolgozásaihoz inkább illett.” (Kazinczynak Erdélyi Leveleiből. Tudományos Gyűjtemény, 1818/8, 91–112.) 1864-ben, Bécsben műtárlatot rendeztek a magyar főurak s ott, mint I. Rákóczy Ferenc szerepelt az a kép, amely majd 1876-ban a vízkárosultak javára rendezett pesti tárlaton «a Rákóczyak egyike» címmel volt kiállítva. –  írta Malonyai Dezső A magyar képírás úttörői című kötetben. 

Az eredeti festményről a legutolsó hírt Gerő Ödön kritikus közölte - egy 1929-es, Műcsarnokbeli kiállításról - a Pester Lloydban, ahol nürnbergi művészek képeit állították ki, köztük ezt is: "Zu beiden Seiten Bildnisse von unserem Landsmann Johann Kupeczky. Der treffliiche Mensehen darsteller Hofmaler Rákóczis, hat die Grenzen der Rokokokunst überschritten. In der Ausstellung sind Selbstbildnisse von ihm und alte Männer und das berühmte knorrige Bildnis des fürsten ,,Franciscus Ragoczy“des Ersten…" Mindkét oldalon honfitársunk, Johann Kupeczky portréi láthatók... A kiállításon önarcképei, öregemberei és I. „Franciscus Ragoczy” herceg híres karakteres portréja látható.

Kupeczky János (1667-1740) ugyan a Rákóczi-kor művésze, de sohasem volt a fejedelem udvarán, vele sosem találkozott. Három évig tanult Bécsben és azután 1687-ben Olaszországba vándorolt. Innen 22 évi tartózkodás után Liechtenstein Ádám herceg meghívására, visszatért Bécsbe, ahol elnyerte a császár kegyét, és Kupeczkyt udvari festőjévé nevezte ki. 1723-ban Nürnbergben telepedett le, és az ottani jómódú polgárság sokat foglalkoztatott portréfestője lett. Műveit a legismertebb európai múzeumok őrzik. Számos kuruc tárgyú munkája ismert. A bécsi Peter Paul Westermeyer (1756-1825) grafikus és rézmetsző Budáról és Pozsonyról is készített igényes metszetet. Rákócziról készített rézmetszete 1800 előtt készülhetett.

 Kivételes, egyedi műalkotás, minimális sérüléssel a jobb felső díszen.